Európai nyertesek
A 7500 eurós első díjat a belga „AILEM” kapta – ez az első olyan nyelvi alkalmazás, amelyet menekültekre és menedékkérőkre szabtak, és velük egyeztetve fejlesztettek ki. Az alkalmazás a nyelvet használja a menekültek és befogadó országuk közötti interkulturális félreértések és szakadékok felszámolására, és hasznos kifejezéseket, nyelvtanulási történeteket és játékokat, valamint más felhasználókkal való kapcsolatteremtési lehetőségeket tartalmaz. A projekt célja, hogy összehozza a különböző háttérrel, tapasztalattal és társadalmi helyzettel rendelkező embereket.
Két projekt osztozik a második helyen: a „Mobil klímamúzeum” Litvániából és az „Európai tudósító” Hollandiából. Mindketten 3750 eurót kapnak.
A „Mobil klímamúzeum” (Mobili Klimato muziejaus paroda) 2022 májusában jött létre azzal a céllal, hogy az embereket egy klímabarát életmódra ösztönözze. A múzeum négy mobil konténerből áll, amelyek négy különböző témát képviselnek. Ezek:
- A klímatváltozás – okok és hatások
- Az uniós zöld megállapodás
- Fenntartható gazdálkodás és egészséges élelmiszerek
- Gyakorlati tippek a fogyasztás csökkentésére
A 2022-ben alapított „Európai tudósító” több mint 140 fiatal újságírót fog össze szerte Európából azzal a céllal, hogy az európai újságírást segítse. Napi hírlevelet küldenek e-mailben, amely minden nap más régióra fókuszál és a legrelevánsabb európai híreket tartalmazza. Emellett azt is vizsgálják, hogyan alakulnak a különböző európai országok nagyobb problémái.
Csúszik Románia és Bulgária felvétele a Schengeni övezetbe
1995-ben indult a schengeni együttműködés, ami lényegében szabad mozgást jelent az Európai Unió határain belül, nemcsak az övezetben lévő országok állampolgárai, hanem például az áruszállítás számára is. Nagyon nem mindegy tehát gazdasági, legfőképp logisztikai szempontból, hogy egy uniós ország tagja-e már az övezetnek, vagy sem. Általános meglepetésre, tavaly év végén Románia és Bulgária nem lett a Schengeni övezet tagja. Sigér Fruzsina, a Debreceni Egyetem docense ezt a következőkkel indokolta a Trend FM, Otthonunk, Európa adásában.
"Egy csomó feltételnek kell megfelelni, de ez nem bemondásra történik. Az Európai Bizottság ugyanis folyamatosan figyeli, hogy a Schengeni övezetbe való belépéshez egy uniós tagjelölt állam minden feltételnek megfelel-e. Ha igen, akkor indítja el az Európai Bizottság a csatlakozási folyamatot. A végső döntés viszont a többi tagállamnak a kezében van. Van támogatás is a többi állam részéről, mind anyagilag, mind szakmailag, mert a Schengeni övezet bővítése az EU-n belül a többi ország érdeke is" - mondta az adásban Sigér Fruzsina. Majd a Debreceni Egyetem docense így folytatta.
„Ugyanakkor most Bulgária miatt – Románia kapcsán kevésbé – de felvetődött Nyugat-Európában, hogy alulfizetett, kevésbé motivált határőrökre rá lehet-e bízni ezt a nagyon fontos külső határvédelmet. A technikai feltételek teljesítése egy dolog, de nagyon fontos a bizalom kiérdemlése a többi ország részéről, hogy a hátőrizet meg is valósul” – adott egy támpontot a két ország csúszó Schengeni övezeti tagságával kapcsolatban Sigér Fruzsina. A szakértő nem bocsátkozott találgatásokba azzal kapcsolatban, hogy Románia és Bulgária mikorra lehet a Schengeni övezet tagja.
Lesz-e idén uniós pénz Magyarország számára?
Gát Ákos Bence, a Danube Institute kommunikációs és külkapcsolati vezetője az Otthonunk, Európa második felében már arról beszélt, hogy szerinte nem jogi, sokkal inkább politikai akadályai vannak, hogy még nem indultak el Magyarország felé az uniós pénzek. A szakértő ezt az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának vizsgálata után látja így.
„Az Európai Parlament vizsgálatait jogilag nem köteles az Európai Bizottságnak figyelembe vennie, de politikailag azt nem teheti meg, hogy semmit sem reagál az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának jelentésére magyar ügyekben. Az EP nem fogja elengedni ezt az ügyet, és a magyar téma fokozódni fog, tekintettel arra, hogy közeledünk az Európai Parlamenti választások időpontja felé” – így kommentálta a szakértő azt, hogy miért akadhattak meg az Unió és a magyar kormány közötti tárgyalások.
"A magyar kormány nem az Európai Parlamentnek, hanem a magyar Országgyűlésnek tartozik politikai felelősséggel. Szereptévesztésben vannak az EP-képviselői" - tette még hozzá.
A műsort teljes egészében itt hallgathatja meg. A szerkesztő, Nagy Károly, a műsorvezető, Imre Lőrinc.
- Otthonunk, Európa - 2023-05-26-i adás
A cikk az Európai Parlamenttel együttműködésben készült.
