Az Európai Parlament felvázolta az EU-Ukrajna csúcstalálkozóval kapcsolatos prioritásait. A mai egyeztetés előtt a képviselők megvitatták, hogy az EU hogyan tudja tovább támogatni Ukrajnát az orosz invázió elleni küzdelemben. A rendhagyó, kijevi egyeztetésen az uniós és az ukrán vezetők várhatóan megvitatják az ukrán kormány további pénzügyi és katonai támogatását, valamint az Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozási kérelméből következő lépéseket. Januárban a képviselők felszólították az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák az Ukrajnának nyújtott katonai, politikai és humanitárius segítségnyújtásukat, és erősítsék meg védelmüket az európai biztonságot fenyegető orosz agresszióval szemben. Ugyanezen strasbourgi plenáris ülésen ismételten hangsúlyozták, hogy külön nemzetközi bíróságot kell létrehozni az orosz vezetők és fegyveres erők által Ukrajnában elkövetett bűncselekmények megbüntetésére.

Az Európai Parlament dönt arról, hogy megerősíti-e a tárgyalási megbízást a digitális munkaügyi platformokon dolgozók munkakörülményeinek javításáról szóló tárgyalásokra. A Foglalkoztatási Bizottság 2022. december 12-i, a Tanáccsal folytatandó tárgyalások megkezdéséről szóló határozatát csütörtökön 11.00-kor szavazásra bocsátják a teljes ház előtt. Az új szabályok szabályoznák a platform-munkavállalók foglalkoztatási státuszának helyes meghatározását, valamint azt, hogy a digitális munkaügyi platformoknak hogyan kell algoritmusokat és mesterséges intelligenciát használniuk a munkavállalók nyomon követésére és értékelésére.

Szerdán az EP-képviselők megvitatták az EU migrációs és menekültügyi szabályainak reformját

A Bizottsággal és a svéd EU-elnökséggel folytatandó szerdai vita során a képviselők vázolták migrációs és menekültügyi prioritásaikat a február 9–10-i csúcstalálkozó előtt. Az állam-, illetve kormányfők brüsszeli ülésükön az európai gazdaság versenyképességének javítására és a migrációs politikára összpontosítanak majd jövő héten. A különböző migrációs útvonalakon az EU-ba érkezők számának növekedésével, valamint a menekültügyi és befogadási rendszerekre nehezedő nyomással összefüggésben az európai parlamenti képviselők értékelni fogják a Bizottság és a bel- és igazságügyi miniszterek közelmúltbeli javaslatait. A megvitatandó fő kérdések a harmadik országokkal folytatott és a tagállamok közötti együttműködés, a menekültstátuszra nem jogosult személyek visszatérésének felgyorsítása az EU-ban, egyes külső határokon fizikai akadályok alkalmazása és az ilyen intézkedések lehetséges uniós finanszírozása, kutatási és mentési műveletek, valamint a Frontex szerepe. Az EP-képviselők várhatóan megvizsgálják a migrációra és a menekültügyre vonatkozó közös szabályok átalakítása terén elért eredményeket annak érdekében, hogy biztosított legyen a tagállamok közötti szolidaritás és a felelősség méltányos megosztása a migránsok és a menedékkérők érkezése során. Még tavaly decemberben a társjogalkotók áttörést értek el a befogadási feltételek és az áttelepítési keretre vonatkozó javaslatok tekintetében, és folyamatban vannak a tárgyalások az Eurodac adatbázis-nyilvántartásra vonatkozó felülvizsgált szabályairól. A Parlament az elkövetkező hónapokban kíván szavazni a még hátralévő további kezdeményezésekről – a menekültügyről és a migráció kezeléséről szóló rendeletről, a válságok és a vis maior esetén alkalmazandó rendeletről, az átvilágításról szóló rendeletről – azzal a céllal, hogy az új szabályokat még a 2024-es európai parlamenti választások előtt véglegesítsék.

Nem túl édes mézeügyek

A mézjelölési szabályok szigorítását sürgeti Magyarország Brüsszelben – közölte a magyar delegációt vezető mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. Feldman Zsolt a hét elején közölte, hogy 20 tagállammal együtt közösen kérik az Európai Bizottságot az uniós piacon található mézkeverékek származásának szigorúbb szabályozására, ugyanis egyértelmű termelői és fogyasztói igény mutatkozik a mézkeverékeket alkotó mézek származási országainak pontos feltüntetésére. Hozzátette: ha kétes eredetű és minőségű, harmadik országokból érkező termékek kiszorítják az európai mézet a piacokról, akkor azzal veszít a biodiverzitás, veszítenek a fogyasztók, és megfelelő jövedelem hiányában a méhcsaládokat fenntartó méhészek is befejezik tevékenységüket. Körülbelül 200 ezer tonna méz jön be évente az Európai Unióba, ez tízévnyi magyarországi méztermelésnek felel meg. Az importméznek a háromnegyede kínai, ukrán és argentin. A fogyasztók azonban még csak nem is tudnak tájékozódni arról, hogy milyen gyártűs a méz, amit levesznek a polcról. Jelenleg a termékmegjelölésnél ugyanis csak az EU és az EU-n kívüli megjelölés szerepel, ami édeskevés a valódi tájékozódáshoz. Nem mellesleg sokszor minőségileg is kifogásolhatóak a nem Európában előállított, de olcsóbban árult mézek. Olcsónak-olcsók, de nem feltétlenül tartalmaznak olyan ásványi anyagokat, amely jótékony hatással van az emberi szervezetre. Bross Péterrel, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökével Nagy Károly beszélgetett. A hírösszefoglaló után, 5 perc 47 másodperctől hallgatható meg az interjú.

A cikk az Európai Parlamenttel együttműködésben készült.