Ez történt az elmúlt napokban az Európai Parlamentben

A képviselők elutasították a Frontex, vagyis az Európai Határ- és Parti Őrség és a Tanács 2020-as elszámolását. Elfogadták viszont az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságét.

A képviselők az Frontexx-ügynökség az Unió csalás elleni irodája, az OLAF egyik jelentésének megjelenését követően, 2022. április 28-án lemondott korábbi Frontex ügyvezető igazgató idején elkövetett „súlyos visszaélések és egyéb szabálytalanságok nagyságrendje” miatt bírálták az ügynökséget. A Frontex nem védte a menekültek vagy menedékkérők alapvető jogait, és híradások szerint 2020 márciusa és 2021 szeptembere között legalább 957 menekült illegális visszatoloncolásában vett részt, állítja az Európai Parlament.

A képviselők megdöbbenésüknek adtak hangot egy Frontex alkalmazott állítólagos szexuális zaklatással kapcsolatos öngyilkossága miatt, és megjegyzik: a 2020-ban bejelentett 17 állítólagos szexuális zaklatási esetből 15-öt további vizsgálat nélkül lezártak.

A Parlament üdvözölte ugyanakkor, hogy júliusban új ideiglenes Frontex igazgatót neveztek ki, a hibák kijavítása elindult vagy tervben van, és az alapvető jogok kezelése terén is előrelépés tapasztalható. Üdvözlik, hogy az új ügyvezető igazgató elkötelezte magát az ügynökség szervezeti kultúrájának megváltoztatása mellett, hogy a Frontex olyan munkahely legyen, „ahol az emberek nem félnek attól, hogy az esetleges visszaélésekről beszéljenek”.

  • Magyar- és görögországi Frontex-műveletek

A képviselők sajnálatukat fejezik ki, hogy a Frontex nem vette át a korábbi parlamenti mentesítési jelentések ajánlásait. A Parlament többek között azt kérte, hogy a magyar jogállamisági helyzetre való tekintettel a visszaküldéssel kapcsolatos Frontex-tevékenységet Magyarországon azonnal függesszék fel. Görögország kapcsán mély aggodalmuknak adtak hangot azon közelmúltbeli hírek láttán, hogy a Frontex korábbi vezetősége tudott az országban lezajló illegális visszaküldésekről, amelyekben részt vett és azt finanszírozta is. A képviselők kérik, hogy a Európai Bizottság gondoskodjon róla, hogy ez többet ne történjen meg.

  • Vita volt a Parlamentben arról is, hogy milyen hatásai lehetnek majd az ukrajnai háborúnak az energiaárakra, amelyek már eddig is jócskán elszabadultak, és jelentős inflációt okoztak a 27 tagállamban.

Paolo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős biztos felszólalásában arról beszélt, hogy az európai pénzek egy részét a megugró energiaárak kezelésére tervezi felhasználni az Európai Bizottság. "Reagálnunk kell, támogatásokat kidolgoznunk. De tartózkodnunk kell attól, hogy ezek a támogatások aláássák az európai monetáris politikai erőfeszítéseket. Mert az infláció csökkentése közös érdekünk. Ebben pedig az egyik legfontosabb, hogy a háztartások sebezhetőek. Szóval a nemzetközi együttműködés nem könnyű, de szükségünk van a monetáris politika döntéseire és különösképpen az Európai Központi Bank döntéseire, de ez az ő hatáskörük, és szükség van a mi költségvetési döntéseinkre, mert így lesz teljes az erre adott pénzügyi reakció, de nem egymással versengő" - mondta az uniós biztos.

 

  • A Parlament sürgeti a tagállamokat, hogy engedélyezzék Bulgária és Románia csatlakozását az Európán belüli szabad mozgást lehetővé tevő schengeni övezethez.

A képviselők 547 szavazattal, 49 ellenszavazat és 43 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban kijelentik: az állam és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak 2022 végéig el kellene fogadnia a határozatot, amely Bulgáriát és Romániát beengedi a  schengeni övezetbe. A döntés biztosítaná, hogy 2023 elején mindkét ország belső határain megszűnne az áthaladó uniós polgárok ellenőrzése.

A képviselők megjegyzik, hogy a schengeni övezet „az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya”. Bírálták a Tanácsot, amiért az annak ellenére nem hozott még döntést Bulgária és Románia beengedéséről, hogy a két ország már rég teljesítette az előírt feltételeket.
  • Átadják a héten az idei Szaharov-díjat. Ma dönt az Elnökök Értekezlete az Európai Parlament elnöke és a képviselőcsoportok vezetői a 2022-es Szaharov-díj kitüntetettjéről.

Az idei jelöltek a következők: Julian Assange ausztrál újságíró, kiadó, internetes aktivista. Leginkább a WikiLeaks főszerkesztőjeként és szóvivőjeként ismert. Számos országban élt, több előadást tartott a sajtószabadságról, cenzúráról és oknyomozó újságírásról. Az orosz-ukrán háború miatt jelölték a bátor ukrán népet, amelyet az elnök, a választott vezetők és a civil társadalom képvisel, illetve jelölt még a kolumbiai Igazságügyi Bizottság. A győztest Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke hirdeti ki az ülésteremben délután 5 órakor.

  • A héten az Európai Parlament ülésén szóba került a kritikus infrastruktúra védelme. A lehetséges támadásoktól való félelmek közepette és az Északi Áramlat vezetékeinek több megmagyarázhatatlan sérülése után az európai parlamenti képviselők arról kérdezték az Európai Bizottságot, hogy mit tesz az EU a kritikus infrastruktúrák védelme érdekében.

Közben elindult a vita az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának fejlesztéséről. Az európai parlamenti képviselők kérik, hogy 60 kilométerenként létesítsenek elektromos töltőállomásokat, és korlátozzák a hajók üvegházhatású gázkibocsátását az EU klímasemleges céljának elérése érdekében. Ujhelyi Istvánnal, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság alelnökével Nagy Károly beszélgetett. Itt hallgatható meg a teljes műsor, amely az Európai Parlamenttel együttműködésben készült.

A cikk az Európai Parlamenttel együttműködésben készült.