A magyar kultúr-, oktatás- és médiapolitika legújabb fejleményeiről tájékozódott budapesti látogatásán az EP Kulturális és Oktatási Bizottságának küldöttsége. A bizottsági elnök, Sabine Verheyen azt mondta, hogy a magyarországi oktatással és médiahelyzettel kapcsolatos tapasztalataikat Brüsszelben összegzik majd. A látogatásukon megszerzett információkból egy jelentést készítenek, amelyet egy későbbi időpontban tesznek majd közzé.

Annyit azért előzetesen megjegyzett, hogy a média szabadságát uniós szinten úgy értelmezik, hogy a média negyedik hatalmi ágként, egyfajta hatalmi ellenőrző szerepet tölt be, amit a politikai és gazdasági élet szereplőinek tűrniük kell. A Kulturális és Oktatási Bizottság elnöke szerint uniós szinten nem értenek egyet a kormánypárti és ellenzéki médiafelosztással, mert szerintük a médiának alapvetően függetlennek kell lennie.

„Minden média dicsérhet és mindegyik kritizálhat is, akár kormánypárti, akár ellenzéki ügyekről van szó” – mondta a bizottsági elnök.

Sabine Verheyen szerint a magyar helyzet összetett és még a látogatáson részt vett bizottsági tagok között intenzív volt a megbeszélés a Magyarországon látottak értelmezéséről és összegzéséről. Mindenesetre a bizottság elkészíti majd jelentését, és ezután dönt az Európai Parlament a következő lépésekről. A Kulturális és Oktatási Bizottság elnöke szerint az EU-nak az az érdeke, hogy megerősítse az uniós médiateret, ezzel együtt pedig az EU ellenőrző szerepét.

Folytatni kell a strukturált párbeszédet Magyarországgal a sajtó, a kultúra és az akadémiai szabadság erősítéséről a képviselők szerint

  • Az EP küldöttsége november 2-4-e között tartózkodott Magyarországon
  • A látogatás fókuszában a kultúr- és médiapolitika, illetve a művészet és az oktatás szabadsága állt
  • A delegáció kormánytagokkal, parlamenti képviselőkkel, oktatási intézményekkel, a civil társadalom képviselőivel és újságírókkal találkozott

    • A küldöttség programjáról

    A nyolc EP-képviselőből álló küldöttség minden felet meghallgatva tájékozódott a magyar oktatás-, kultúr- és médiapolitika közelmúltbeli fejleményeiről, annak fényében, hogy a képviselők előzőleg bizonyos aggasztó jelenségekről értesültek a magyar közoktatás szereplőitől, a művészeti közösségből és a civil társadalomtól.

    A képviselők találkoztak országházbeli kollégáikkal, Csák János kulturális és innovációs miniszterrel, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság munkatársaival. A küldöttség emellett Bősz Anett budapesti főpolgármester-helyettessel, valamint a Magyar Rektori Konferencia, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia, a Közép-Európai Egyetem, valamint különböző médiaorgánumok és nem kormányzati szervezetek képviselőivel folytatott megbeszéléseket. Utóbbiak között menedékkérőkkel foglalkozó civil szervezetek munkatársaival is találkoztak, akikkel elsősorban a menekült fiatalok és iskolás korú gyerekek helyzetéről tájékozódtak.

    Háttér

    Az Európai Parlament bizottságai dönthetnek úgy, hogy delegációt küldenek egyes tagállamokba, EU-n kívüli országokba vagy nemzetközi konferenciákra. A delegációs látogatásokat - amelyekben a bizottság korlátozott számú tagja vesz részt - a bizottságokra ruházott hatáskörök gyakorlása keretében indítják. A küldöttségek látogatásai a rendes parlamenti munka részét képezik. Nemcsak az állandó parlamenti bizottságok munkájához járulnak hozzá hasznosan, de fenntartják és fejlesztik a Parlament nemzetközi kapcsolatait is, és hozzájárulnak az Európai Unió szerepének és láthatóságának növeléséhez.

    A Kulturális és Oktatási Bizottság felel a kulturális és oktatási programokkal (mint az Erasmus+, a Kreatív Európa és az Európai Szolidaritási Testület), valamint az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló, hamarosan érkező jogszabálytervezettel kapcsolatban kialakítandó parlamenti álláspontokért.

    A látogatást eredetileg 2020 tavaszára tervezték és a Covid19-járvány miatt elhalasztották.

    A küldöttség tagjai

    Sabine VERHEYEN, a Kulturális és Oktatási Bizottság elnöke (EPP, Németország)

    Michaela ŠOJDROVÁ (EPP, Csehország)

    Andrej SZLABAKOV (ECR, Bulgária)

    Petra KAMMEREVERT (S&D, Németország)

    Ilana CICUREL (Renew, Franciaország)

    Marcos ROS SEMPERE (S&D, Spanyolország)

    Irena JOVEVA (Renew, Szlovénia)

    Kísérő tag:

    BOCSKOR Andrea (független)

    Hamarosan érkezhet az uniós karbonvám

    Várhatóan már a jövő év elején bevezeti a fenntarthatóság és a versenyképesség javítását célzó karbonvámot az Európai Unió - hívja fel a figyelmet az EY. Az illeték az uniós piacon kívülről importált, szén-dioxid tartalommal rendelkező termékeket terhelné. Az átállás során a beszerzési költségek és az adminisztrációs terhek növekedésére is fel kell készülniük az érintett vállalkozásoknak.

    A károsanyag-kibocsátás visszaszorítását segíti elő az EU tavaly bejelentett karbonvám (CBAM) mechanizmusa. Az intézkedés célja az is, hogy ellensúlyozza az olcsóbban, de környezetszennyezőbb módon előállított termékek versenyelőnyét az uniós országokban, így Magyarországon is. Az illetéket 2023. január 1-től vezetnék be a legszennyezőbb iparágakból származó, olyan importált termékre, mint például a cement, az acél, a vas, a műtrágya, az alumínium, valamint várhatóan a műanyagtermékek, illetve egyes vegyi anyagok. De az időpont még egyáltalán nem végleges. Itt hallgathatja meg a teljes műsort. A szerkesztő-műsorvezető: Nagy Károly.

    A cikk az Európai Parlamenttel együttműködésben készült.