Az erdőirtás az erdők elpusztítását jelenti annak érdekében, hogy a földterületet más célokra lehessen használni. Az erdőpusztulás mértéke világszerte riasztó. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint 1990 és 2020 között 420 millió hektár erdő veszett oda erdőirtás miatt, ami az EU területének megfelelő nagyságú terület.

Ezek a folyamatok főként a három nagy erdőmedencében zajlanak: az Amazonas (Dél-Amerika), a Kongó (Közép-Afrika) és Délkelet-Ázsia. Ezzel ellentétes folyamat zajlik az EU-ban, ahol 1990 és 2020 között 10%-kal nőtt az erdőállomány.

Melyek az erdőirtás és az erdőpusztulás okai?


Az erdőirtás és az erdőpusztulás elsősorban az emberi tevékenységeknek köszönhető.

Ipari mezőgazdaság


Az erdők termőfölddé alakítása az erdőpusztulás fő oka. A FAO szerint ez okozza a globális erdőirtás legalább 50%-át, főként az olajpálma- és szójatermesztés miatt.

Az állattartás a globális erdőirtás közel 40%-áért felelős.

Európában az erdőirtás 15%-át teszi ki a szántóföldekké alakítás, 20%-át pedig az állattartás.

Urbanizáció


A városi és infrastrukturális fejlesztések, beleértve az építkezéseket és az utak bővítését, a globális erdőirtás harmadik legfőbb oka, a teljes erdőirtás valamivel több mint 6%-át ez teszi ki. Európában azonban ez az erdőirtás fő oka.

A fakészletek túlzott kiaknázása


Az emberi tevékenységekkel kapcsolatos egyéb káros tevékenységek közé tartozik a fa túlzott kiaknázása, többek között tüzelőanyagként, valamint az illegális vagy nem fenntartható fakitermelés.

Klímaváltozás


A klímaváltozás egyszerre oka és következménye az erdőirtásnak és az erdőpusztulásnak. Az általa kiváltott szélsőséges események, mint például a tüzek, aszályok és árvizek hatással vannak az erdőkre. Az erdők jelentős szerepet játszanak a tiszta levegő biztosításában, a vízkörforgás szabályozásában, a szén-dioxid megkötésében, és a talajerózió megakadályozásában is, így az erdőpusztulás komolyan káros az éghajlatra.

Az erdőirtott területeken előállított termékek uniós fogyasztása

A mezőgazdasági hasznosításra átalakított trópusi erdők nagy részét globálisan forgalmazott áruk termesztésére fordítják. Az EU fogyasztása a globális erdőirtás mintegy 10%-át teszi ki, főként a pálmaolaj és a szója, amelyek több mint kétharmadáért felelősek.

Az Európai Bizottság hatásvizsgálata szerint ezek a fő termékek, amelyeket az EU erdőirtott területekről importál:

- pálmaolaj 34%

- szója 32,8%

- fa 8,6%

- kakaó 7,5%

- kávé 7%

- kaucsuk 3,4%

- kukorica 1,6%

Út az erdőirtásmentes termékekről szóló uniós rendelet felé

Az erdőirtás és az erdőpusztulás hatással van az EU környezetvédelmi célkitűzéseire, például az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemre, de az emberi jogokra, a békére és a biztonságra is. Az EU éppen ezért törekszik a globális erdőpusztulás elleni küzdelemre.

A Parlament 2022 szeptemberében elfogadta álláspontját az erdőirtásmentes termékekről szóló bizottsági rendeletről, amely kötelezi a vállalatokat annak igazolására, hogy az EU-ban értékesített termékeket nem erdőirtott vagy degradált földterületen állították elő. A Parlament több terméket szeretne felvenni a listára, és biztosítani szeretné, hogy az emberi jogokat és az őslakos népek jogait tiszteletben tartsák.

2021 júliusában a Bizottság bemutatta az új, 2030-ig szóló uniós erdészeti stratégiát, amely célja az uniós erdők mennyiségének és minőségének növelése, valamint szén-dioxid-elnyelő szerepük előmozdítása.

Rövidhírek

A Közlekedési és Turisztikai Bizottság elfogadott két megállapodást Ukrajnával és Moldovával. Mindkettő a határokon átnyúló szállítás megkönnyítéséről szól. Ezek az új egyezségek kiváltják a meglévő kétoldalú megállapodásokat, és ideiglenesen megkönnyítik a közúti szállítmányozást, engedélyezve az ukrán, moldáv és az európai uniós fuvarozók számára, hogy a határokon átkelve vállaljanak fuvarokat egymás területén, bármilyen különleges engedély beszerzése nélkül.

A két egyezség egy európai uniós válasz arra, hogy az Ukrajna ellen indított orosz invázió törést okozott a logisztikai szektor számára. Az ukrán légtér eleve zárva van a civil légiforgalom elől a harcok miatt, a tengeri export pedig csak bizonyos korlátozásokkal működik. Ukrajnának emiatt szüksége volt arra, hogy alternatív útvonalakat találjon a gabona, üzemanyag, élelmiszerkészletek és egyéb más árucikkek szállítására. Moldáviának is hasonló segítségre volt szüksége, ami egyébként egyúttal segítség Ukrajna számára is a szállítmányozásban, tekintve, hogy két szomszédos országról van szó.

Az EU-ukrán megállapodás engedélyezi az ukrán sofőrök számra azt is, hogy használhassák a meglévő jogosítványaikat és hivatásos vezetői engedélyeiket az Európai Unió útjain, bármiféle külön nemzetközi jogosítvány nélkül.

Az Európai Parlament jelentéstevője, Marian-Jean Marinescu néppárti román képviselő a döntést úgy kommentálta, hogy hálás ezeknek a megállapodásoknak a megkötéséért, mert így az áruszállítás akadályozása nélkül biztosítani lehet az utakon az export és az importszállítások növelését. Ez pedig szerinte nemcsak a globális élelmiszerkrízist csökkenti, de egy további lépés afelé, hogy fejlődjenek az EU és Ukrajna illetve Moldávia közötti szállítmányozási kapcsolatok. Miután az Európai Parlament Közlekedési és Turisztikai Bizottsága egyhangúlag támogatta Ukrajna és Moldávia  számára a szállítmányozási könnyítést, a két megállapodást már csak a parlamenti képviselőknek kell majd megszavazniuk a következő, novemberi plenáris ülésükön.

Az Otthonunk, Európa műsorában az európai foglalkoztatási helyzetről beszélgettünk Dénes Rajmunddal, a Magyar Munkaerőkölcsönzők Országos Szövetségének kommunikációs alelnökével Nagy Károly beszélgetett. Itt hallgatja meg a teljes műsort, 5 perc 26 másodperctől pedig az interjút.

A cikk az Európai Parlamenttel együttműködésben készült.