És akkor az elmúlt 70 év európai történelme
1952: az Európai Szén- és Acél közösség megalakulása
1953: felkelés Kelet-Németországban
1956: magyarországi forradalom.
1957: Aláírják a Római Szerződést
1958: az első Parlamenti Közgyűlés.
1962: megszületik az Európai Parlament, ugyanebben az évben elindul a közös agrárpolitika
1973-ban az Európai Parlament költségvetési jogokat kap
1974-ban szegfűs forradalom Portugáliában, még ugyanebben az évben megbukik a katonai junta Görögországban
1976-ban, a Franco diktatúra megbukik, elindul a demokratikus átalakulás Spanyolországban
1979-ben tartják meg az első európai választásokat. Simone Veilt, megválasztják az Európai Parlament első elnökévé
1981-ben, az akkor még uniós Nagy-Britannia részéről, Margaret Thatcher brit miniszterelnök az első, aki a parlamentnek beszámol tevékenységéről
1985-ben meglátogatja a parlamentet Ronald Reagan amerikai elnök
1987-ben elindul a diákokat segítő Erasmus program. 1988-ban indul el a Szaharov-díj. Első kitüntetettje Nelson Mandela, emberjogi harcos, későbbi dél-afrikai elnök.
1988-ban meglátogatja az Európai Parlamentet II. János Pál pápa, majd 1989-ben a Dalai Láma. Ebben az évben elindulnak a volt kommunista országokban a demokratizálódási folyamatok. 1989-ben a balti lánccal, majd leomlik a berlini fal. Még szintén 1989-ben, lezajlott a romániai forradalom.
1990-ben a német újraegyesítés történt meg. De 1991-ben már Vaclav Havel cseh elnök és Lech Walesa lengyel elnök együtt tett látogatást az Európai Parlamentben.
1992-ben aláírták a Maastrichti Szerződést
1995-ben életbe lépett a szabad utazást lehetővé tevő Schengeni Egyezmény
1998-ban egy szavazással előkészítették az euró bevezetését
2000-ben jön az alapjogi Charta
2004-ben újabb tíz ország, köztük Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz
2007: a Lisszaboni Szerződés aláírása, de jön 2008-2009-ben a pénzügyi válság, majd 2012-ben az Európai Unió megkapja a Nobel-békedíjat
2015-ben a Migrációs válság teszi próbára az európai értékeket
2019-ben az elmúlt 25 év legnagyobb részvételi arányával tartják meg az európai parlamenti választásokat. Még abban az évben megválasztják Ursula von der Leyen személyében az Európai Bizottság első női elnökét. Az EP akkor klímavészhelyzetet jelent be
2020-ban a britek kiválnak az Európai Unióból, majd jön a koronavírus-válság
2021-ben elfogadják az Európai Helyreállítási és rezilienciaépítési eszközt, amely a COVID-válság miatt meggyengült tagországokat támogatja anyagilag
2022: Roberta Metsola lesz az Európai Parlament legfiatalabb elnöke, február 24-én pedig kitör az orosz-ukrán háború. A megtámadott Ukrajna uniós tagjelölt lesz.
A héten szerdán, a strasbourgi ülésteremben tartott ünnepségen a képviselők a Parlament elődje, az Európai Szén- és Acélközösség Közgyűlésének 1952-es megalakítására emlékeztek
A Parlament elnöke, Roberta Metsola az ünnepélyes ülés megnyitásakor hangsúlyozta: az Európai Szén- és Acélközösség Közgyűlésének első ülése óta eltelt 70 év alatt a „Közgyűlés fokozatosan egyre nagyobb hatalomra tett szert”. „Az Európai Parlament az egyetlen közvetlenül választott, többnyelvű, több pártot tömörítő, transznacionális parlament a világon. 705 közvetlenül választott tagja az európai közvélemény kifejeződése [...]. Ez a Ház az európaiak demokratikus választását és a demokratikus európai értékek fenntartását testesíti meg.”
Az elnök szavait a Parlament székhelyeinek otthont adó három ország vezetőinek beszéde követte.
Alexander de Croo belga miniszterelnök szerint „napjaink Európa-projektjét leginkább a jövőképpel rendelkező polgárok mozdítják előre, olyan európaiak, akik” uniós választ várnak a migrációs, a covid19- vagy energiaválságra. Az Európai Parlament „a világ egyik legkiterjedtebb hatalommal felruházott jogalkotója. Az európaiak büszkék lehetnek arra az útra, amelyet együtt megtettünk.” „Ez a ház az Európa népei hosszú, erőszakos történelmének katarzisát testesíti meg” - jelentette ki végül a belga miniszterelnök.
Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök kifejtette: „Hét évvel a második világháború után úgy döntöttünk, hogy együtt hozunk létre valamit. Azokban az időkben előfordult, hogy emberek azért nem maradhattak életben, mert másfajták voltak; napjainkban olyan helyen élünk, ahol az emberek szabadok. [...] A második világháborúban nekem magamnak sem lett volna jogom szabadon élni. És ma itt vagyok, egy kormány élén. Ez az európai projekt. Lehetsz másfajta, és pont ebben rejlik a gazdagságunk: a változatosságban.”
Élisabeth Borne francia miniszterelnök Franciaország szerepét emelte ki az Európai Unió felépítésében, és a Parlament egyik székhelyeként működő Strasbourg jelképes fontosságáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy Franciaország elkötelezett a közös európai jövő mellett. „Strasbourg Európa ideája: egy olyan Európáé, amelynek megvan a múltja, de amelynek jövője közös. Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy mi is Európa, miből jött és merre tart.”
Az Európai Parlament értékelése a magyar jogállamiságról
| „A magyar ügy fontos próbája a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódó mechanizmusnak és a költségvetés feltételessége elvének. Felszólítjuk az Európai Bizottságot, hogy mindaddig tartsa vissza a magyar forrásokat, ameddig az intézkedéseket hatékonyan végre nem hajtották.” „Hogy egyszerűen fogalmazzak: azt akarjuk látni, hogy Magyarország száz százalékig teljesítette a magyar kormány által javasolt mind a 17 helyreállító intézkedést és ezzel válaszol a Bizottság korrupciós és közbeszerzési kétségeire. Ha Magyarország nem teljesít maradéktalanul, akkor elvárjuk, hogy a Tanács fagyassza be a magyar uniós finanszírozás egyes részeit” - mondta Petri Sarvamaa (EPP, Finnország) társ-jelentéstevő. „Átnéztük a 17 hibajavító intézkedést, amelyet a magyar kormány a bizottsági aggályok megszüntetésére javasolt. Úgy látjuk, hogy a lépések közül csak kettő foglakozik a konkrét üggyel, és eddig a 17 intézkedés közül még csak hármat hajtottak végre.” „Vagyis Orbán Viktor nem tesz eleget a feltételességi mechanizmus követelményeinek. Ezért felszólítjuk a Bizottságot, hogy helyesen alkalmazza a rendeletet, továbbra is védje az uniós költségvetést és tartsa fel az uniós források részleges befagyasztását” - mondta Eider Gardizabal Rubial (S&D, Spanyolország) társ-jelentéstevő. |
2022. szeptember 18-án az Európai Bizottság a magyarországi korrupcióval és közbeszerzésekkel kapcsolatos problémák miatt az ország számára rendelkezésre álló uniós forrásokból 7,5 milliárd eurónyi összeg befagyasztására tett javaslatot. A lépés a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódó mechanizmus áprilisi elindítását követte.
Magyarország a problémák kiküszöbölésére 17 intézkedést mutatott be, amelyek között egy korrupcióellenes akciócsoport felállítása és a közbeszerzések szabályozásának módosítása is szerepel. A Bizottság „jó irányba tett lépésként” értékelte ezeket, és november 19-ig adott a kormánynak határidőt arra, hogy jelentős előrelépést érjen el végrehajtásukban. A Bizottság ezután újra megvizsgálja a helyzetet, végül a Tanács dönt a jogállamisági feltételrendszer magyarországi alkalmazásáról.
Az európai parlamenti képviselők október 4-én figyelmeztették a Bizottságot, hogy az ne tekintsen el az Unió pénzügyi érdekeinek magyarországi védelmétől.
Az Európai Parlament új szabályokat fogadott el az EU nélkülözhetetlen infrastruktúráinak hathatósabb védelméért.
A képviselők 595 szavazattal, 17 ellenszavazattal és 24 tartózkodás mellett megerősítették a Parlament és a Tanács között létrejött megállapodást, amely a kockázatfelmérésre és nemzeti stratégiákra vonatkozó minimumszabályokat vezet be és egységesíti, hogy mi számít „kritikus infrastruktúrának”.
A védendő ágazatok köre tizenegyre bővül
A szabályozás a következő ágazatokban szigorítja a kritikus fontosságúnak minősített szolgáltatók kockázatértékelési és jelentéstételi kötelezettségeit: energia, közlekedés, banki szolgáltatások, a pénzügyi piacok infrastruktúrája, digitális infrastruktúra, ivóvíz és szennyvíz, élelmiszer (az előállítást, a feldolgozást és az ellátást is beleértve), egészségügy, közigazgatás és űrágazat.
Az új szabályok szerint a tagállamoknak nemzeti stratégiát kell kidolgozniuk a reziliencia növelésére, az információcsere megkönnyítéséhez pedig mindegyiküknek ki kell jelölnie egy kapcsolattartót. A tagállamoknak arra is gondot kell fordítaniuk, hogy a kulcsfontosságú szolgáltatóknak ne kelljen többfelé is jelentést tenni a hasonló célú egyéb jogszabályi kötelezettségek miatt és ne keletkezzenek szükségtelen adminisztratív terhek. Az átláthatóság jegyében az ilyen szolgáltatóknak minden incidensről vagy zavarról be kell számolniuk a nemzeti hatóságoknak, amelyek azután közérdek esetén tájékoztatják a nyilvánosságot.
Michal Šimečka (Renew, Szlovákia) jelentéstevő szerint
„Hogy Európa védelmet tudjon nyújtani, ahhoz az életmódunk szempontjából létfontosságú rendszerek közös biztonságát is meg kell erősítenünk. Az irányelv 11 ágazatot fed le, így az éghajlatváltozásból fakadó kihívásokra és az Ukrajna ellen irányuló orosz aggresszió miatt az Unióban megnövekedett szabotázsveszélyre is választ ad. Az EU kritikusan fontos infrastruktúráinak ellenállónak kell lenniük az ilyen fenyegetésekkel szemben.”
Női cégvezetői kvóta
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén irányelvjavaslatot fogadott el, amely szerint 2026 júliusára a tőzsdén jegyzett uniós nagyvállalatoknak több női vezetője kell, hogy legyen. A kvótát nem teljesítő vállalatok szankciókra számíthatnak. A jogszabályjavaslat célja, hogy 2026 júliusára a társaságok nem ügyvezető igazgatói vezető álláshelyeinek legalább 40 százalékát, illetve az összes vezetői poszt legalább 33 százalékát a vezetőtestületekben nők töltsék be. Az Európai Parlament javaslata ugyanakkor kiemeli: a vezetőtestületi tagságnak továbbra is legfőképpen az érdemeken kell alapulnia. Az új szabályok szerint a kiválasztási eljárásnak átláthatónak kell lennie. Az érintett társaságoknak évente egyszer számot kell adniuk a nemzeti hatóságoknak vezetőtestületeik nemi összetételéről. Amennyiben nem sikerül teljesíteniük a feltételeket, nyilatkozniuk kell arról, hogy hogyan kívánják orvosolni a helyzetet. Ezeket az információkat webhelyükön is közzé kell tenniük. A 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató kis- és középvállalkozásokra nem vonatkoznak az irányelv követelményei. A jogszabály szerint a tagállamoknak hatékony, arányos és elrettentő erejű szankciókat kell alkalmazniuk azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek nem nyíltan és átláthatóan folytatják le a kinevezési eljárásokat. Ha a társaság nem teljesíti az irányelvben foglaltakat, a bíróság akár érvénytelenítheti is a vezetőtestületi kinevezéseket. Miután az uniós parlamenti jóváhagyást követően, az Európai Unió Tanácsa hivatalosan is elfogadta a javaslatot, az irányelv húsz nappal kihirdetését követően fog hatályba lépni. A tagállamoknak két évük lesz a szabályok átültetésére.
Az Európai Parlament közleménye szerint 2021-ben az EU tőzsdén jegyzett legnagyobb vállalkozásainak vezetőtestületeiben mindössze 30,6 százalékos volt a nők aránya. Az egyes tagállamok között jelentős eltérések mutatkoznak, ugyanis amíg Franciaországban ez az arány 45,3, Cipruson 8,5 százalék. Magyarországon a nők aránya a vállalatok vezetőségében a legfrissebb adatok szerint 10,5 százalék. Noha javul is a nők aránya a vállalatok vezetőtestületeiben, 2022-ben az uniós tagországok legnagyobb jegyzett vállalkozásait vezető elnököknek vagy vezérigazgatóknak még 10 százaléka sem volt nő - tette hozzá az uniós parlament.
Itt hallgathatja meg a teljes műsort.
- Nagy Károly összeállítása
A cikk az Európai Parlamenttel együttműködésben készült.
