A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) elnöke ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel felborul a fokozatosság elve, hiszen ha a jövedelemből nem hajtható be a tartozás, akkor fájdalmasabb lépésekre kerül sor, az autó és más ingóságok, végül az ingatlan kerül végrehajtás alá.
Az alacsonyabb jövedelemmel, nyugdíjjal rendelkezők ráadásul nehezebben vagy egyáltalán nem fognak tudni hitelhez jutni, mivel a fogyasztási jellegű termékek elsődleges fedezete maga a jövedelem. A kérdés súlyát növeli, hogy rengeteg végrehajtás indul Magyarországon, és sajnos ezt a számot növeli, hogy az adatkezelési szabályok megnehezítik az adóssal való kommunikációt és megállapodást, ezzel a végrehajtást elkerülését.
Bódizs Kornél kiemelte: a végrehajtási eljárásról szóló törvény alapján a munkabérből legfeljebb 33%-ot, több tartozás esetén pedig 50%-ot lehet levonni a végrehajtási eljárásban, de – szociális okokból – van egy mentes összeg is, amelyet a levonás nem érinthet. A törvény 2023-ig a mindenkori öregségi nyugdíj mértékét, 28.500 forintot, aztán pedig 60 ezer forintot nem levonhatóvá minősített. Most ez az összeg július 1-jétől drasztikus mértékben változott, és a mindenkori nettó minimálbér 60%-át jelenti.
Közel 120 ezer forintról van szó, tehát megduplázódik az az összeg, amely mentes lesz a végrehajtási eljárás során a munkabérből letiltható összegből. A követeléskezelő szakma ugyanakkor több megfontolható javaslattal rendelkezik, amely az intézkedést észszerűbbé teheti – részletezte a MAKISZ elnöke. M. Szűcs Péter interjúja a Trend FM Reggeli Monitor műsorából.
