A Parlament ragaszkodik a Magyarországnak szánt források befagyasztásához

A képviselők egy héttel ezelőtt, 416 szavazattal, 124 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban kijelentik, hogy „a Bizottság és a magyar kormány által megtárgyalt 17 intézkedés nem elegendő az EU pénzügyi érdekeit jelenleg fenyegető rendszerszintű kockázat kezeléséhez", még akkor sem, ha azokat teljes mértékben végrehajtják.

Felszólítják a tagállamokat, hogy az uniós költségvetés védelme érdekében fogadják el a Bizottság által a feltételességi mechanizmus keretében javasolt intézkedéseket és csak akkor vonják azokat vissza, ha a magyar korrekciós intézkedéseknek a gyakorlatban is fenntartható hatása volt. „[A]mennyiben ezen intézkedéseket a jövőben visszavonják, az Uniónak pénzügyi korrekciót kell végrehajtania", jegyzik meg.

A magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv kapcsán sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy a magyar kormány lépései miatt a helyreállítási pénzek még nem jutottak el a magyarokhoz. A Parlament szerint ugyanakkor továbbra is fennáll az uniós pénzekkel való visszaélés kockázata, ezért a Bizottságnak mindaddig nem kellene jóváhagynia a magyar tervet, amíg az ország teljes mértékben  végre nem hajtja az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi vonatkozó ítéletét.

Magyar nyomásgyakorlás és a végső kedvezményezettek

A képviselők felszólítják a Bizottságot és a Tanácsot, hogy ne engedjenek a kulcsfontosságú uniós döntések - például az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós segítség vagy a globális minimális társaságiadó-kulcs bevezetése - megakasztásával nyomást gyakorló Magyarországnak. Az EU egyhangúsági szabályával való visszaélés „ne legyen semmilyen hatással" a helyreállítási tervvel és a jogállamisággal kapcsolatos döntésre, kérik a képviselők.

A Parlament hangsúlyozta, hogy az uniós források végső kedvezményezettjeit nem szabad megfosztani a forrásoktól azért, mert a kormányuk nem hajlandó az együttműködésre, és felszólítják a Bizottságot, hogy a pénzeket a helyi önkormányzatokon és civil szervezeteken keresztül juttassa célba.

A képviselők végezetül nehezményezik, hogy a Bizottság csak „hosszú késedelem után és túl korlátozott hatállyal" indította el feltételességi mechanizmust Magyarország ellen. A Parlament sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen azonnali lépéseket a jogállamiság megsértésének egyéb vetületeit illetően, különösen az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatosan. Az Európai Parlament magyar képviselői, pártállástól függően nyilvánítottak véleményt a magyar uniós források befagyasztásáról. Az Otthonunk, Európa adásában ezeket a felszólalásokat is összefoglaltuk.

Gázár vita

Közben az Európai Bizottság összeállította javaslatát a gázárak túlzott emelkedésének kivédésére, a kedden ismertetett javaslat 2023. január 1-jétől egy évre maximálná az Európában irányadó holland TTF gáztőzsdén kötött szerződések árát. Az új eszköz automatikusan beavatkozna a gázpiaci folyamatokba. A limitnél magasabb áron nem lehetne tranzakciót lebonyolítani a TTF holland tőzsdén, ami a remények szerint segítene elkerülni a szélsőséges áringadozást és a túlzott árakat.

Kadri Simson energiaügyekért felelős uniós biztos, a javaslatot bemutató sajtótájékoztatón elmondta: az EU gondosan úgy tervezte meg ezt az mechanizmust, hogy hatékony legyen, ugyanakkor ne veszélyeztesse az ellátás biztonságát, az EU energiapiacok működését és a pénzügyi stabilitást. Az általunk megkérdezett szakértő nem tartja valószínűnek, hogy a tagországok elfogadják majd ezt a javaslatot, főleg azért, mert ez már inkább a most nagyobb arányban beszállító Norvégiát, Kanadát, az Egyesült Államokat és az arab államokat érintené hátrányosan, nem pedig az ukrajnai háború miatt büntetni szándékozott Oroszországot.

Itt hallgathatja meg a teljes adást.

A cikk az Európai Parlamenttel együttműködésben készült.