Az 5%-os kötelezettségvállalás a védelmi beruházások két alapvető kategóriáját foglalja magában. A tagországok 2035-ig évente GDP-jük legalább 3,5 százalékát különítik el alapvető védelmi szükségletek fedezésére, valamint a NATO képességcéljainak teljesítésére, ami a védelmi képességek megerősítését, fegyverrendszerek, katonai képességek beszerzését, fejlesztését jelenti.
A szövetségesek emellett évente GDP-jük legfeljebb 1,5 százalékát fordítják a kiemelt katonai és polgári infrastruktúrák védelmére, a felkészültség és az ellenálló képesség biztosítására, valamint a védelmi ipari bázis megerősítésére.
A csúcstalálkozó eredményeiről Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét kérdeztük, aki elmondta, hogy Európát gyakorlatilag körbeveszik a válságok. Hozzátette: globálisan tekintve az oroszok fegyverkeznek, Kína padlógázzal teszi ezt, Indiánál is látható ez a folyamat, ahogy az arab országoknál is.
A fegyveripar teljesítménye kapcsán kiemelte, hogy nem az európai minőséggel, hanem a legyártható mennyiséggel van a gond. Egy tavalyi elemzés szerint a teljes európai uniós hadiipar nagyjából ugyanolyan forgalmat bonyolít le, mint a Lockheed Martin egyedül. A vállalat a négy nagy amerikai hadiipari cég egyike. „A jövőben az új eszközbeszerzés jelentős részét az amerikai hadiipar fogja adni, így Trump boldog lehet" – fogalmazott Kaiser Ferenc. A műsorvezető M. Szűcs Péter.
