A GKI elemzése szerint az elmúlt 15 évben 65%-kal nőtt az egy napra jutó költés reálértéke a külföldi turisták körében, ezzel együtt egyre kevesebb napot töltenek nálunk. A külföldiek által Magyarországon eltöltött napok száma 2010-es 95,7 millió napról a 2019-es csúcsig 138,5 millió napra nőtt (+44,7%), és 2024-ben is 115 millió felett volt (+20%).

A több napra érkezők 2024-ben 13 millió utazás során összesen 77,5 millió napot töltöttek hazánkban. Az átlagos tartózkodási idő azonban csökkent: a 2010-es 6,9 napról 5,9 napra. Ezt az alacsony közlekedési és szállás költségek okozzák; mivel olcsóbbá vált a kiutazás, így rövidebb utakra is elköteleződnek turisták. Általánosan elmondható, hogy az utazások számai, az itt töltött idő, és a turisták költései 2019-ig fokozatosan nőttek.

A célpontjaik megoszlása az országon belül továbbra is meglehetősen egyenlőtlen. Budapest aránya 2010-ben 42% volt, ez 2024-re 52%-ra ugrott. Jelentős – ugyanakkor a korábbi évektől jelentősen elmaradó – Nyugat-Dunántúl részesedése is (2024: 14,6%), míg a balatoni régió meg tudta tartani súlyát (2024: 11,2%). Így a külföldi turizmus háromnegyede irányul a három régióra.

A gazdaságkutató szerint a jövőben a minőségi szolgáltatásokra érdemes építeni a hazai turizmust. Továbbá az ország számára fontos lenne a külföldi vendégéjszakák számát emelni, mivel a rövidebb utazások során kevesebb programot vesznek igénybe, ezért kevesebben részesülnek a szektor bevételeiből. Ehhez elengedhetetlen, hogy Budapesten túl az ország többi része is növelje részesedését.

Nagyobb hegyek és vízpart hiányában (a balatoni települések és a környezet már jelenleg is rendkívül túlterhelt) ezt a célt csak magas színvonalú élményszolgáltatásokkal és kulturális programokkal lehet megvalósítani az ország egyéb városaiban és régióiban.

Grenczer Mátéval, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatójával Péli Nagy Kata beszélgetett.