Az Európai Parlament a belga igazságügyi hatóságok kérelmére sürgősségi eljárást indított két képviselője mentelmi jogának felfüggesztésére - tájékoztatott az uniós parlament kedden. Az intézményi eljárás megkezdését Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke hétfőn kezdeményezte, ugyanakkor nem nevezte meg az érintett képviselőket. Megerősített információk szerint a belga ügyészség Eva Kaili görög szocialista képviselőnek, az Európai Parlament alelnökének korrupciós ügyével kapcsolatban a belga Marc Tarabella és olasz frakciótársa, Andrea Cozzolino mentelmi jogának felfüggesztését kérte január 2-án. Hivatalosan azt írták: az első eljárási lépések megtörténtek, az EP-elnök a lehető legelső adandó alkalommal, várhatóan január 16-án, az EP strasbourgi plenáris ülésén bejelenti a hivatalos ügyment megkezdését. A mentelmi jog felfüggesztéséről szóló kérelmet ezt követően az EP jogi bizottsága elé terjesztik, hogy tegyen javaslatot a szükséges határozat elfogadására. Roberta Metsola arra kérte az EP jogi szolgálatát és szakbizottságait, kezeljék kiemelten az eljárást, hogy az február 13-ig lezárulhasson - tájékoztatott az uniós parlament. Az Európai Ügyészség főügyésze korábban, december 15-én két görög európai parlamenti (EP) képviselő, a szocialista Eva Kaili és a néppárti Maria Spyraki mentelmi jogának felfüggesztését is kérte.

Kailit, valamint három társát december 9-én tartóztatták le a belga hatóságok egy korrupciós ügyben indított nyomozás részeként. A rendőrség közlése szerint csaknem 1,5 millió eurót foglaltak le a brüsszeli régióban az ügyben végrehajtott házkutatások során. A vád ellenük: bűnszervezethez tartozás, pénzmosás és korrupció. Az eljáró belga bíróság december 22-én egy hónappal meghosszabbította Eva Kaili előzetes letartóztatását. Társainak december 14-i meghallgatását követően a bíróság mindhármuk fogvatartásának meghosszabbítása mellett döntött.

Roberta Metsola a következő hetekben be kívánja mutatni az intézmény átláthatósági szabályainak reformjára vonatkozó javaslatait, beleértve a jelenlegi szabályok felülvizsgálatát és a belső rendszerek javítását.

Január 1-vel, Svédország vette át fél évre az unió soros elnökségét

A svéd elnökség fő céljai között az európai és globális biztonság szavatolása, az uniós versenyképesség megőrzése, a zöld átállás és a zöld energia használatának előmozdítása, valamint a demokratikus értékek és a jogállamiság védelme szerepel. A január 1-től június 30-ig tartó svéd elnökség programját nagymértékben határozza meg az orosz-ukrán háború, a konfliktus okozta infláció és energiaválság.

Horvátország osztályelső

Január 1-e történelmi nap volt a 27 tagú Európai Unió számára. Leginkább Horvátország élhette meg az új év első napját ünnepként. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a szlovén-horvát határ breganai átkelőhelyénél, Andrej Plenkovic horvát kormányfő, Natasa Pirc Musar szlovén elnök, és Dubravka Suica európai bizottsági alelnök társaságában így beszélt arról, hogy Horvátország uniós határainál megszűnt a határellenőrzés és persze arról, hogy az ország bevezette az eurót.

Ursula von der Leyen:

„Örülök, hogy most itt vagyok ma Önökkel. Ez a nap az ünneplésé. Ez az új kezdetek ideje. Január 1-én új fejezetett nyitottunk, és nincs ma más hely Európában, mint ahol ez ennyire hiteles lehetne, mint itt a szlovén-horvát határon. Ma Horvátország csatlakozik a Schengeni-övezethez és az Eurózónához, két roppant nagy eredményt elérve, az Európai Unió legfiatalabb tagországaként, méghozzá ugyanazon a napon. Ezért valójában, ez a nap történelmi. De mindenekelőtt, ez az öröm és a büszkeség napja a horvát emberek számára. Az elképesztő utazás tanúságtétele annak, hogy keményen dolgoztak és elszántak.”

Andrej Plenkovic kormányfő hangsúlyozta, hogy 2023. január 1-je olyan történelmi nap, amelyen megvalósultak Horvátország stratégiai politikai céljai. Rámutatott: Horvátország - amely egyedüli abban, hogy ugyanazon a napon csatlakozott az euróövezethez és a Schengen-zónához -, immár azon 15 európai ország közé tartozik, amely tagja ennek a két integrációs projektnek és a NATO-nak is.

Itt hallgathatja meg a teljes összeállítást, amelyben a legfrissebb uniós hírek mellett Horvátország elmúlt 10 évéről és az euró- és schengeni-övezeti csatlakozás utáni kilátásairól is beszélgetett Nagy Károly Viola Cintiával, a Külügyi- és Külgazdasági Intézet kutatójával.

A cikk az Európai Parlamenttel együttműködésben készült.