Az EKB március és június között havi 15 milliárd euró értékben csökkenti eszközállományát, a mennyiségi szigorítás ezen ütemét most nem módosították, és semmilyen iránymutatást nincs a júniusi utáni időszakra vonatkozóan. Az európai jegybank kitartott amellett is, hogy 2024-ig újrabefekteti a PEPP keretében vásárolt, lejáró kötvényekből származó összeget. Nagy Jánossal, az Erste makrogazdasági elemzőjével Nagy Károly beszélgetett. Az interjú 6 perc 2 másodperctől hallgatható meg az EKB döntési mechanizmusáról és bankfelügyeleti szerepéről.

 

Az Európai Parlament megszavazta a 40 százalékos kibocsátáscsökkentést

  • 2030-ra kivétel nélkül minden tagországnak csökkentenie kell kibocsátását
  • A célértékek az egy főre jutó GDP-n és költséghatékonysági szempontokon alapulnak
  • Kevesebb lehetőség a kibocsátási egységek kereskedelmére, előzetes felhasználására és átvitelére
  • A tagállami lépésekkel kapcsolatos információk közzétételével nő az átláthatóság

Módosul a közös kötelezettségvállalási rendelet, hogy a tagállamokban csökkenjen a közlekedésből, épülethasználatból és mezőgazdaságból származó kibocsátás legnagyobb megengedett mennyisége.

A Parlament ma 486 szavazattal, 132 ellenében és 10 tartózkodás mellett elfogadta a közös kötelezettségvállalási rendelet felülvizsgált szabályait. A rendelet a közúti közlekedés, az épületek fűtése, a mezőgazdaság, a kis ipari létesítmények és a hulladékgazdálkodás révén a légkörbe jutó üvegházhatású gázok (ÜHG) mennyiségének éves csökkentésére kötelez minden tagállamot. Az EU összes kibocsátásának durván a 60 százaléka tartozik jelenleg a hatálya alá.

A rendelet uniós szinten 30 százalékos ÜHG-csökkentési célértéket határoz meg 2030-ra a 2005-ös kibocsátáshoz képest, a felülvizsgálat nyomán ez 40 százalékra nőne. A tagállamoknak ehhez most először nem egységesen, hanem 10 és 50 százalék közötti mértékben kellene csökkenteniük kibocsátásukat. Az egyedi 2030-as célértékek az egy főre jutó GDP-n és költséghatékonysági szempontokon alapulnak. A tagállamok ezentúl nem léphetik majd túl a számukra megengedett éves ÜHG-kibocsátási keretet sem.

Rugalmasság és átláthatóság

A felülvizsgált rendelkezések a méltányos és társadalmilag igazságos átmenetre figyelemmel kellő mozgásteret biztosítanak a tagállamoknak a kitűzött célok eléréséhez, ugyanakkor bezárják azokat a kiskapukat, amelyek meghiúsítanák az általános uniós szintű kibocsátáscsökkentési cél teljesülését. Ennek megfelelően korlátozzák a kibocsátáskereskedelmi egységek bizonyos ügyleteit: meg lesz szabva, hogy egy adott tagország mennyi kibocsátási egységet vihet át egyik évről a másikra vagy használhat fel jövőbeli kerete terhére, mint ahogyan az is, hogy más tagországokkal mennyit kereskedhet.

A Parlament a tagországok elszámoltathatósága érdekében azt kérte emellett az Európai Bizottságtól, hogy az könnyen hozzáférhető formában tegye közzé a teljesítéssel kapcsolatos információkat.

A szavazást követően a jelentéstevő, Jessica Polfjärd (EPP, Svédország) így nyilatkozott:

„Ezek a szabályok érdemi előrelépést jelentenek az EU klímavédelmi céljainak megvalósításában. A tagállamok lehetőségei szerint megállapított kibocsátáscsökkentési célértékeknek köszönhetően mindenki kiveszi a részét a terhekből, és a meglévő kiskapuk is bezárulnak. Az EU ezzel egyértelmű jelét adja annak, hogy valóban kész élére állni a versenyképes és hatékony globális klímavédelmi törekvéseknek.”

Az épületeknek tudható be az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 36 százaléka. 2028-tól ezért kizárólag kibocsátásmentes új épületek készülhetnek. Pár kivétel lesz majd ez alól.

A következő lépések

A felülvizsgált rendeletet most a Tanácsnak is hivatalosan jóvá kell hagynia. Húsz nappal az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően lép majd hatályba.

A cikk az Európai Parlamenttel együttműködésben készült.