Az Európai Bizottság és az Európai Tanács múlt heti intézkedéseit követően az Európai Parlament (EP) szerdán bejelentette: megtiltja munkatársai számára a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok alkalmazás használatát a vállalati eszközökön és a mobileszköz-szolgáltatásába bevont személyes eszközökön egyaránt.
Az Európai Parlament illetékes főigazgatósága az uniós intézmény mintegy nyolcezer munkavállalójához eljuttatott levelében arról tájékoztatott, hogy Roberta Metsola, az EP elnöke, valamint Alessandro Chiocchetti, az EP elnöki irodájának kabinetfőnök-helyettese döntése szerint március 20-tól tilos a TikTok használata vagy telepítése a személyzeti eszközökre, köztük mobiltelefonokra, táblagépekre vagy laptopokra. Attól kezdve az intézmény hálózataiból elérhetetlenné teszik a TikTok webes felületét is - írták, majd hozzátették: erősen ajánlott, hogy az EP-képviselők és munkatársaik távolítsák el az alkalmazást magánhasználatban lévő személyes eszközeikről is.
A levél szerint "kiberbiztonsági aggályok vetődtek fel a TikTok közösségi médiaplatform használatával kapcsolatban, különös tekintettel az adatvédelemre és külső szereplők általi adatgyűjtésre". A már telepített TikTok alkalmazásokat a lehető leghamarabb el kell távolítani - szólítottak fel.
Az Európai Bizottság és az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács csütörtökön döntött a TikTok használatának tiltásáról. Indoklásuk szerint az intézkedés célja az intézmények birtokában lévő adatok és információk védelme, valamint az, hogy megóvják az intézményeket a kiberbiztonsági fenyegetésektől és az olyan tevékenységektől, amelyek kibertámadásokhoz vezethetnek.
Nők napja
Az energiaszegénység Európa számos részén jelentős probléma, a háztartások számára nehézségeket okoznak a növekvő energiaköltségek. Az Eurofound 2022-es adatai szerint az egyedülálló anyák és az egyedülálló nők nagyobb valószínűséggel küzdenek energiaszámláik kifizetésével, mint az egyedülálló férfiak. Ennek okai között szerepel az alacsonyabb átlagjövedelem, valamint az alacsony fizetésű, részmunkaidős vagy bizonytalan munka gyakoribb előfordulása. A nemek közti bérszakadék az EU-ban 2020-ban még 13 százalék volt, és csak minimálisan változott az elmúlt évtizedben. Ez azt jelenti, hogy a nők átlagosan 13 százalékkal kevesebbet keresnek óránként, mint a férfiak.
A megélhetési válság negatív hatással van a nők gazdasági és társadalmi helyzetére, egészségére és alapvető jogaira is. Ezenkívül megnehezíti a jövedelem nélküli vagy alacsony jövedelmű nők számára, hogy elmeneküljenek a családon belüli erőszak és a bántalmazás elől, partnerüktől ugyanis anyagilag függnek.
A Parlament a Szociális Klímaalap létrehozásán dolgozik, hogy minden európai, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévők hozzáférjenek megfizethető energiához. Az alapnak konkrét intézkedéseket kell finanszíroznia az energia- és mobilitási szegénység kezelésére, mind rövid, mind hosszabb távon.
A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság (FEMM) március 1-én találkozott az uniós országok képviselőivel, hogy a nemzetközi nőnap (március 8.) alkalmából megvitassa az energiaszegénység nemekre gyakorolt hatásait. Az esemény házigazdája Robert Biedroń, a FEMM elnöke, a vendégek között szerepel Katharina Habersbrunner, a Közös jövő iránt elkötelezett nők munkatársa és Juliana Whalgren, az Európai Szegénységellenes Hálózat igazgatója. Az esemény lehetőséget nyújt az energiaválság és annak nőkre gyakorolt társadalmi és gazdasági hatásainak kezelésével kapcsolatos információk, tapasztalatok és bevált gyakorlatok megosztására.
A kézműves termékek védelme az Európai Unióban
A Jogi Bizottság szavazott fog egy új rendszerről, amely biztosítja a helyben előállított kézműves termékek földrajzi jelzéseinek védelmét. Az új törvényjavaslat az EU-ban és nemzetközi szinten is védené az olyan hagyomány értékű termékeket, mint a természetes kövek, ékszerek, textíliák, csipkék, evőeszközök, üveg és porcelán.
Európai minimálbér
Az elmúlt években - a Covid-19 járvány okozta gazdasági és társadalmi válsággal összefüggésben - egyre inkább felvetődött az európai minimálbér létrehozásának gondolata. Az európai minimálbér bevezetése hasznos eszköze lehet a tisztességes bérek biztosításának és a társadalmi befogadás előmozdításának. Az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló irányelvet az Európai Parlament képviselőinek nagy többsége 2022. szeptember 14-én hagyta jóvá, a Tanács pedig 2022. október 4-én fogadta el. A tagállamoknak 2 év áll rendelkezésükre annak biztosítására, hogy a nemzeti intézkedések megfeleljenek az új szabályoknak. A végső határidő 2024. november 15-e. Az irányelv azonban nem ír elő konkrét minimálbérszintet, amelyet a tagállamoknak el kell érniük.
Az Európai Unió tagországaiban jelenleg óriási szakadék tátong a nemzeti minimálbérek között. Több mint 6,5-szeres a különbség a legalacsonyabb és a legmagasabb kötelező fizetések között. Bulgáriában minimum 2 eurót kötelező fizetni óránként a dolgozóknak, míg Luxemburgban 13 euró 5 centnek kell lennie a minimum óradíjaknak. Magyarország ebben a bérösszehasonlításban a rangsor hátsó mezőnyében szerepel. Nálunk euróban számolva minimum 3 euró 21 centet (jelenlegi árfolyamon 1284 forintot) köteles fizetni a munkáltató óránként. Ezzel csak Bulgáriát, Lettországot és Romániát előzzük meg a minimálbér rangsorban. Hogy hogy áll most az európai legalacsonyabb bér kérdésében a helyzet az európai uniós tagországok területén, arról a magyar és a bolgár Európai Parlamenti kapcsolattartó iroda közösen szervezett a két ország újságíróinak egy online sajtótájékoztatót. Dennis RADTKE (Európai Néppárt, Németország) és Agnes JONGERIUS (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, Hollandia), EP-képviselőkkel.
„Ha visszaemlékeznek a 2019-es európai uniós választás kampányára, akkor az egyik fő kérdés volt az európai minimálbér. A politikai pártok megosztottak ebben az ügyben. Emiatt is az emberek többsége számára eléggé meglepő volt, hogy elértünk egy megállapodást, és nagy többséggel megszavaztuk az Európai Parlamentben. Szerintem sokat tettünk azért két jelentéstevőként, Agnes Jongerius és én magam is, hogy közösen megértessük azt, hogy mit szeretnénk, és mi az, amit nem szeretnénk. Sok vita előzte meg ezt az Európai Bizottsággal, amíg kialakítottuk, hogy nézzen ki a minimálbérről szóló szabályozás. Hogy milyen általános minimumbért alakítsunk ki egész Európában, Németországtól Bulgáriáig. Szóval, sok politikai egyeztetés és vita előzte ezt meg. Agnesnek és nekem főleg a kezdetek okoztak nagy nehézséget. A fő fókusz ebben az ügyben a szociális partnerség."
"Ha összességében nézzük az ügyet, természetesen az a kulcskérdés, hogy mi legyen benne az európai minimálbérben. Persze arra is törekednünk kellett, hogy mindezt teljes egyetértésben, valamennyi törekvést lefedve tegyünk meg. Van egy közös célunk az Európai Unió valamennyi tagállamában, hogy 80 százalékot elérjünk a kollektív bértárgyalások arányát illetően. Vagyis, hogy a munkavállalók a képviselőiken, szakszervezeteken és érdekvédelmi szervezeteken keresztül megtárgyalják munkaszerződéseiket a munkaadóikkal vagy a munkáltatói szervezeteikkel" - mondta a német EP-képviselő.
Mi a kollektív tárgyalás?
A kollektív tárgyalás az a folyamat, amelynek keretében határozzák meg tehát foglalkoztatási feltételeiket, így:
- a díjazást és a juttatásokat
- a munkaórákat és a szabadságokat
- a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kérdéseket
A kollektív tárgyalások megerősítése eszköz arra, hogy küzdjünk a dolgozói szegénység ellen, és javítsuk a munkafeltételeket. Megállapítható, hogy azokban az országokban, ahol széles körben elterjedtek a kollektív tárgyalások, ott egyúttal általában kisebb az alacsony bérezésű munkavállalók aránya, és magasabbak a minimálbérek, mint azokban az országokban, amelyekben kevésbé alkalmaznak kollektív tárgyalásokat.
Az irányelv egyik célja a bérmegállapításra irányuló kollektív tárgyalások hatókörébe tartozó munkavállalók számának növelése. E cél elérése érdekében az országoknak elő kell segíteniük, hogy a szociális partnerek részt tudjanak venni a kollektív tárgyalásokban.
Az irányelv azonban nem ír elő konkrét minimálbérszintet, amelyet a tagállamoknak el kell érniük.
„Ez az új rendszer a reményeink szerint jó hír mind a bolti eladóknak, részmunkaidős dolgozóknak vagy éppen a mezőgazdasági munkásoknak egész Európában. A fő célja egyébként a minimálbérről elfogadott direktívának, hogy a legalacsonyabb fizetésnek egy országban fedeznie kell a megélhetéshez szükséges valamennyi legalapvetőbb költséget. Ez most különösen fontos akkor, amikor egész Európában robbanásszerűen emelkedtek a mindennapi költségek, akár az élelmiszereket, akár a lakhatást, akár az energiaköltségeket nézzük. Valamennyi európai államban nehézségeket okoz ez az átlagemberek számára. Ha az ember napi munkát is végez, akkor is lehetősége kell legyen új ruhák vásárlására, sportolásra vagy éppen arra, hogy elmenjen nyaralni. A tagállamoknak különböző bértárgyalási rendszereik vannak. Van, ahol nincs is hivatalos minimálbér, mint például Svédországban, de ott olyan erősek a munkáltatók és az érdekvédők közötti bértárgyalások, hogy így is megállapodnak egy minimális bérszintről. 26 millió emberre becsülik azoknak a számát az Európai Unióban, akik munka mellett küzdenek a szegénységgel. Persze különböző problémáik vannak, de ők azok, akik számára sokszor nehézséget okoz nemcsak az új ruha vásárlása, hanem akár az élelmiszer beszerzése akár saját maguk, akár a családjuk számára. Ezért az egyes tagállamokban olyan intézkedéseket is ki kell majd dolgozni ezeknek az embereknek, hogy hogyan tudnak hozzájutni bizonyos szolgáltatásokhoz, ha kifutottak a fizetésükből. Próbáltunk kidolgozni nemzetközi referencia bérszintet, amelynek az a lényege, hogy a minimumbérnek el kell érnie az átlagbér értékének az 50 százalékát" - összegzett a holland EP-képviselőnő.
Megjegyezte azt is Agnes Jongerius, hogy a tagországoknak arról is be kell majd számolniuk, hogy a legalacsonyabb bérek náluk megfelelnek-e ezeknek az előírásoknak.
Itt hallgathatja meg a teljes műsort.
- Otthonunk, Európa - március 3-i adás
A cikk az Európai Parlamenttel együttműködésben készült.
