• Kémszoftverrel történt visszaélésre utaló jelek Magyarországon
  • A kémszoftverek egyben jogállamisági ügyek is
  • A vizsgálóbizottság Unió-szerte alkalmazható javaslatokat fogalmaz meg a következő hónapokban

A kémszoftver használatával kapcsolatos híradások kivizsgálását célzó, február 20-21-én folytatott vizsgálatot a kilenctagú delegáció. Kétnapos látogatás során az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága tagjaival, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósága elnökével, dr. Péterfalvi Attilával, megfigyelt újságírókkal és civil szervezetek képviselőivel folytatott megbeszéléseket.

A delegáció látogatását sajtótájékoztató zárta, ahol Jeroen Lenaers (EPP, Hollandia) a következőket mondta:

“Minden jel arra utal, hogy a Magyarországon jelentős mértékben visszaéltek a kémszoftverrel. Nagyon kevéssé meggyőző számomra a hatóságok nemzetbiztonsági okokra történő hivatkozása. Jelentős bizonyítékok szólnak amellett, hogy emberek után kémkedtek azzal a céllal, hogy még több politikai és gazdasági kontrollt gyakorolhassanak a közszféra és a média-piac fölött. Meggyőződésem, hogy Magyarországon a jogállamisági és az alapvető demokratikus elveket súlyosan megsértették, és az ország helyzete az EU-n belül a  legrosszabbak közé tartozik. A demokrácia állapotának az elmúlt évek során tapasztalható romlása miatt az állami intézmények, úgy tűnik, nem hajlanak arra, hogy az állampolgárokat szolgálják, azok jogait és szabadságjogait védjék. Sokkal inkább úgy tűnik, a kormány politikai céljainak kiszolgálói. Felszólítjuk a kormányt, hogy folytasson érdemi vizsgálatokat a visszaéléseket mutató gyakorlatokkal szemben. A PEGA vizsgálóbizottság megoldási javaslatokat fog megfogalmazni, melyek védelmezik az állampolgárokat a visszaélésekkel szemben.”

Sophie In ‘t Veld (Renew, NL) jelentéstevő a következőket mondta:

“Magyarországon a kormányzattal szemben kritikus hangok rendszerszintű zaklatásáról hallhattunk, melynek célja ezek elhallgattatása, és mások elriasztása attól, hogy felemeljék hangjukat. Az ilyen kampányok erodálják a liberális demokrácia elveit és azonnali megszüntetésükre van szükség. Nem elfogadható, hogy a médiára, a tüntetőkre és az ellenzékre szájkosarat tegyenek. Úgy tűnik, Magyarországon minden, látszólag független felügyeleti szerv végső soron a kormánynak számol be - bár a fékek és ellensúlyok részeinek kellene lenniük. A kémszoftver tehát csak egy lépés abban a fokozatos és jól dokumentálható folyamatban, melynek során Magyarország autokráciává válik. A kormány kibújik a felelősségei alól, de meg kell értenie, hogy az egészséges demokráciák nem folytatnak kiber-háborút feltételezett ellenfeleikkel szemben, akik csupán fényt szeretnének vetni arra, hogy mit tesz a háttérben.”

Következő lépések

A szakbizottság megállapításait jelentésben foglalja össze, valamint kidolgoz megoldási javaslatokat is, melyeket a plenáris ülésen bocsátanak majd szavazásra. A szakbizottság minden tagjának lehetősége lesz változtatásokat javasolni a szövegtervezetekben. A szöveg végleges változatáról a tavasz folyamán szavaznak a képviselők.

Új chip-törvény született az Európai Unióban

A félvezetők hiánya miatt válsággal küzdő világban az európai chipekről szóló törvény célja, hogy a hazai termelés fellendítésével biztosítsa az EU ellátását.

A 2020-as év vége óta világszerte példátlan hiány van félvezetőkből. A félvezető-ellátási lánc nagyon összetett és éppen ezért érzékeny például a Covid19-cel járó következményekre. Az iparág nehezen tér magához a világjárvány okozta sokkból. Az EU ezért lépéseket tesz az ellátás biztosítása érdekében.

Az európai chipekről szóló törvény célja, hogy növelje a félvezetők gyártását Európában. A Parlament jóváhagyta álláspontját a javasolt jogszabályról, és kész a tárgyalásokra az EU kormányaival.

2023 februárjában a képviselők elfogadták azt a befektetési eszközt, amelynek célja az ágazat növekedésének támogatása és az EU vezető szerepének elősegítése a területen közép- és hosszú távon.

Miért olyan fontosak a mikrochipek?

Az elektronikus mikrochipek, más néven integrált áramkörök, a digitális termékek alapvető elemei. A mindennapok során használják őket a munkában, az oktatásban, a szórakoztatásban, de előfordulnak az autókban, vonatokban, repülőgépekben is. Emellett jelen vannak az egészségügyben, automatizálásban, valamint energia-, adat- és kommunikációs alkalmazásokban is. Egy mobiltelefon körülbelül 160 különböző chipet tartalmaz, a hibrid elektromos autók pedig akár 3500-at.

A mikrochipek létfontosságúak a digitális átállást segítő technológiákban is, ilyen például a mesterséges intelligencia (AI), az alacsony fogyasztású számítástechnika, az 5G/6G kommunikáció, valamint a dolgok internete (IoT), valamint a felhő és nagy teljesítményű számítástechnikai platformok.

Mik a félvezetőhiány okai?

A mikrochipek gyártása egy rendkívül összetett és egymásra épülő ellátási láncon alapul, amelyben a világ minden tájáról vesznek részt országok. Egy nagy félvezetőgyártó cég akár 16 000, különböző országokban található, magasan specializálódott beszállítóra is támaszkodhat. Ez sebezhetővé teszi a globális ellátási láncot, ugyanis könnyen befolyásolják a globális geopolitikai kihívások. Ez különösen a Covid19 világjárvány kitörése után vált nyilvánvalóvá.

Az olyan, közelmúltbeli fejlemények, mint az ukrajnai háború, további aggodalmakat váltottak ki a szektorban. Más események pedig, például tüzek és aszályok a nagy gyártóüzemekre voltak hatással, és súlyosbították a hiány okozta válságot. A jelenlegi mikrochiphiány valószínűleg 2023-ban is folytatódni fog, mivel a legtöbb megoldásnak hosszú az átfutási ideje. Egy új gyár felépítése például 2-3 év is lehet.

Európa félvezető-ellátásának biztosítása

A félvezetőiparban működő európai cégek beszállítóinak átlag csaknem 80 százaléka az EU-n kívül található. A chipekről szóló törvény elfogadásával az EU erősíteni szeretné kapacitásait a területen, hogy biztosítsa a jövőbeni versenyképességet, megőrizze technológiai vezető szerepét és az ellátás biztonságát. Ma az EU részesedése a globális termelési kapacitásból 10 százalék alatti. A javasolt jogszabály ezt az arányt 20 százalékra kívánja növelni.

A chip-törvény szerinti intézkedéseket elsősorban a chipekkel foglalkozó közös vállalkozáson keresztül hajtják végre, amely a Horizont Európa program keretében létrejött uniós köz-magán partnerség. Az EU mintegy 11 milliárd eurót szeretne összevonni az uniós finanszírozásból, a tagállamoktól, a partnerországoktól és a magánszektorból a meglévő kutatás, fejlesztés és innováció megerősítésére.

A teljes adás itt hallgatható meg.

A cikk az Európai Parlamenttel együttműködésben készült.