Várhelyi Olivért, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosát több EP-képviselő is lemondásra szólította fel a héten. Az ok prózai, egy parlamenti vitában bekapcsolva hagyta mikrofonját a magyar EU-biztos, amikor válaszolt egy képviselő kérdésére, és miután a válasz követően visszaült a helyére, magyarul, halkan, a következő hangzott el: "Hány hülye van még?" Az Európai Parlament honlapjára is felkerült ez az élő közvetítésben elhangzott elszólás. Várhelyi Olivér az eset után egy közleményben bocsánatot kért, szerinte nem hülyézte le a komplett Európai Parlamentet, és nem a képviselőknek szólt. A magyar biztos rövid nyilatkozata azzal kezdődik, hogy őszintén sajnálja a plenáris ülésen tett megjegyzés körüli félreértést.

„Ez egy privát és folyamatos magyar nyelvű beszélgetéshez kapcsolódott köztem és a kabinetvezetőm között egy teljesen más témában, amit kiragadtak a szövegkörnyezetből. Elnézést kérek az esetleges félreértésekért” – írta Várhelyi. A magyar biztos kijelentette, hogy teljes mértékben tiszteletben tartja az összes uniós intézményt, beleértve az Európai Parlamentet és a képviselőket is, ezzel párhuzamosan pedig megköszöni az EP-nek a keddi eszmecserét, „amely kiváló alkalom volt a Nyugat-Balkánon rendkívül fontos geopolitikai kérdések megvitatására”.

Az Európai Bizottság az ügyben egyébként nem akar vizsgálatot indítani. Várhelyi Olivér 2019. december 1. óta az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa.

Törökország és Szíria további támogatása

Európának minden támogatást a lehető leggyorsabban kell megadnia Törökországnak és Szíriának, a földrengés sújtotta térség továbbra is számíthat Magyarország segítségnyújtására - jelente ki Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője. Az Otthununk, Európa adásában arról is beszélt, hogy Magyarország az elsők között ajánlotta fel segítségét, és küldött kutató-mentő csapatokat, valamint orvosi segítséget a térségbe. Sőt, Magyarország - egyetlen európai államként - Szíriában is segít: a Hungary Helps Program támogatásával a Magyar Máltai Szeretetszolgálat mobil mentőállomásokat telepített az országba. "Az életmentés után most az átfogó, gyors humanitárius segítség a legfontosabb" - fogalmazott Gál Kinga. Arról is beszélt, hogy már több EP-kéviselő, köztük ő is kezdeményezte, hogy az Európai Bizottság a saját pénzügyi alapjából is küldjön anyagi segítséget a két országnak. A helyzetet nehezíti, hogy Szíriával szemben uniós embargók is érvényben vannak, ami akadályozza a segítség küldését, például a banki átutalást is.

Az Európai Parlament elfogadta a személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek szén-dioxid kibocsátását tovább korlátozó normákat

Az új szabályozás köztes kibocsátáscsökkentési célértékeket is meghatároz, hogy 2035-re egyetlen új személygépkocsi vagy könnyű haszongépjármű se terhelje kibocsátással a környezetet (azaz a 2021-es szinthez képest 100 százalékkal csökkenjen a teljes uniós járműállomány szén-dioxid kibocsátása). 2030-ra például a személygépkocsik esetében 55 százalékos, a kisteherautóknál 50 százalékos kibocsátáscsökkentést irányoz elő.

Más tekintetben is lényeges változásokat hoz a rendelet:

  • A Bizottságnak 2025-re módszertant kell kidolgoznia az uniós piacon értékesített személygépkocsik és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátásának teljes életciklusra vetített kiszámítására és az adatok bejelentésére, illetve adott esetben jogalkotási javaslatot terjesszen elő ehhez kapcsolódóan;
  • A Bizottság emellett 2026 decemberéig az adatok alapján figyelemmel fogja kísérni a kibocsátási határértékek és a valós vezetési feltételek mellett tapasztalt üzemanyag- és energiafogyasztás eltéréseit, továbbá jelentésben számol be a gyártók fajlagos CO2-kibocsátására vonatkozó adatok kiigazítását szolgáló módszertanról, illetve gondoskodik az esetlegesen feltárt problémák megfelelő kezeléséről;
  • Azok a gyártók, akik egy adott naptári évben kis sorozatban állítanak elő termékeket (1000–10000 új személygépkocsit vagy 1000–22000 új kisteherautót gyártanak), 2035 végéig mentesülhetnek a jelentéstételi kötelezettség alól. A szabályok ugyanakkor továbbra sem vonatkoznak azokra, akik 1000 járműnél kevesebbet gyártanak;
  • A kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek (azaz a 0–50g CO2/km kibocsátású elektromos járművek és a hálózatról tölthető, jó teljesítményű ilyen hibridek) gyártását kevésbé szigorú CO2-kibocsátáscsökkentési követelményekkel ösztönző jelenlegi mechanizmus az eladások várható alakulásához igazodik majd. A 2025 és 2029 között értékesített új személygépkocsik esetében 25 százalék, az új kisteherautók esetében pedig 17 százalék lesz a referenciaérték. 2030-tól megszűnik ez az ösztönző;
  • A Bizottság 2025 végétől kezdve kétévente jelentést készít a kibocsátásmentes közúti mobilitás terén elért előrehaladásról.

Itt hallgathatja meg a teljes műsort. A Gál Kingával, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőjével készült interjú 6 perc 7 másodperctől hallgatható meg.

A cikk az Európai Parlamenttel együttműködésben készült.