Megvan a következő európai parlamenti választás időpontja

"Az Európai Unió folyamatosan fejlődik. Változik a világ, nekünk vele együtt kell változni. Az Európai Unió nem tökéletes. Meg kell újulnunk, nem félhetünk a változástól. Legyünk rá nyitottak, és hallgassuk meg egymást, kommunikáljunk és cselekedjünk. Mindenkit arra buzdítok, hogy újra élje át a reményt és a lehetőségeket, melyeket az Európai Unió biztosít. Ne hagyja, hogy más döntsön Ön helyett, szavazzon! Éljen demokratikus jogával, ez erre a legnagyobb alkalom Európában” - így buzdította az európai uniós állampolgárokat szavazásra Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke.

Befejezte szerdán tényfeltáró látogatását Magyarországon az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának delegációja. A képviselők az uniós költségvetés védelmével kapcsolatos ügyekben tájékozódtak.

A hattagú küldöttség azért utazott Magyarországra, hogy betekintést nyerjenek az uniós források elosztásának folyamataiba, és hogy első kézből tájékozódjanak a helyreállítási és ellenállóképességi mechanizmus (RRF) magyarországi működtetésére és ellenőrzésére kialakított folyamatokról.

A látogatást lezáró sajtótájékoztatón a delegáció vezetője, Monika Hohlmeier (EPP, Németország) elmondta:

“Három napot töltöttünk el Magyarországon intenzív megbeszélésekkel az uniós források kezelésében, elosztásában és ellenőrzésében érintett szereplőkkel: a kormány képviselőivel, számvevőszéki és adóigazgatási szervekkel, az ellenzék tagjaival, helyi és területi önkormányzatokkal, vállalatokkal, a civil társadalom és a sajtó képviselőivel. Delegációnk és tárgyalófeleink nézete megegyezik abban, hogy az uniós források nagy lehetőséget jelentenek a fejlődésre Magyarország, és az életszínvonal javítására a magyar állampolgárok  számára.”

 

Kitért a látogatás során tapasztalt hiányosságokra, így közbeszerzési kérdésekre, az Állami Számvevőszék működésének hatékonyságával kapcsolatos kérdésekre, egyes vállalatokkal szembeni hátrányos megkülönböztetésre (mint például az egyik napról a másikra hozott törvénymódosítások vagy a megfélemlítő titkosszolgálati vizsgálatok), melyek célja “előkészíteni az utat egy esetleges felvásárláshoz”. Erre utalva tette fel a kérdést: “hogyan biztosíthatjuk, hogy az uniós források átlátható, igazságos módon és részrehajlás nélkül jussanak el a magyar állampolgárokhoz, vállalatokhoz és régiókhoz? Hogyan biztosítható, hogy minden régió, állampolgár és vállalkozás azonos eséllyel férjen hozzá az uniós forrásokhoz, diszkriminációmentesen és politikai részrehajlás nélkül?”

 

A delegáció nevében Monika Hohlmeier felhívta a magyar kormányt arra, hogy “haladéktalanul valósítsa meg a 27 úgynevezett ‘szuper-mérföldkövet’, melyek közé tartozik a jogállamisági feltételességi szabályozás részét képező 17 intézkedés és a négy horizontális feltétel, hogy végre elháruljon az akadály a 28 milliárd eurós (több mint 10 milliárd forintos) kifizetés elől”.

Petri SARVAMAA, finn néppárti európai parlamenti képviselő arról beszélt, hogy az Európai Parlamenttől kapott megbízatásuk nem arról szólt, hogy valaki ellen, vagy valaki mellett tegyék le a voksukat. “Nem a magyar emberek ellen szól a tevékenységünk. Mi az uniós pénzek hatékony elköltését és a mindenki számára egységes hozzáférést szeretnénk látni. Amint nemcsak részlegesen, hanem valamennyi területen bevezetik a korábban kért reformokat, a pénz jön Magyarországra, mert a pénz jár az Önök fejlesztéseire” – hangsúlyozta Petri Sarvamma képviselő.

A képviselők szerint 28 milliárd euró sorsa múlik azon, hogy teljesülnek-e ezek a változtatások. Amint megvannak a jogszabályi változtatások, azok hitelesek és fenntarthatóak, az unió elindítja az utalásokat. A testület egyébként pozitívként értékelte Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel folytatott megbeszéléseiket, viszont értetlenül álltak azelőtt, hogy nem tudtak beszélni Varga Judit igazságügyi miniszterrel, az igazságügyi tárca pedig a kérdéseikre sem reagált, semmilyen módon. Ambiciózusnak nevezték viszont az új Integritás Hatóság elnökét, Bíró Ferenccel pozitív hangulatú volt a megbeszélés az EP-képviselők szerint.

Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának delegációja találkozott még Karácsony Gergely budapesti főpolgármesterrel, valamint a Magyar Önkormányzatok Szövetsége képviselőivel is, ezen kívül az üzleti szféra képviselőivel, civil szervezetek vezetőivel és újságírókkal is tárgyaltak.

Kormánypárti válasz

Brüsszel politikai nyomásgyakorlásának részeként értékelte az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának budapesti látogatását Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője. Szerinte a testület nem felettes szerve Magyarországnak, így "nem oszt, nem szoroz" mit csinál.

Legkorábban jövő héten születhet döntés arról, hogy feloldják-e a magyar uniós pénzek zárlatát, amelynél a teljes összegnek egyelőre az 55 százalékát fagyasztották be. A végső döntés az Európai Bizottság kezében van, amely támaszkodik majd arra jelentésre, amelyet az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága nyújt be, amely 3 napig tárgyalt és vizsgálódott Magyarországon.

Itt hallgathatja meg a teljes adást.

 

 

 

 

A cikk az Európai Parlamenttel együttműködésben készült.