A Fit for 55 program a tervek szerint alapjaiban rendezi majd át az Európai Unió közlekedési rendszereit és jelentős mértékben csökkenti majd a térség károsanyagkibocsátását. 2035-től tilos lesz új benzines vagy dízelüzemű autót eladni. 60 kilométerenként elektromos töltőállomásokat szükséges létrehozni az Európai Unóban. Minden 120 kilométer után pedig az elektromos buszok, teherautók és kamionok feltöltésére is alkalmas töltőállomásokat kell kialakítani. Hidrogénfeltöltésre alkalmas kutakat 200 kilométerenként kell majd elhelyezni. Mindezeket fokozatosan, 2026-tól 2031-i vezetnék be. Ürge-Vorsatz Dianával, a CEU professzorával, klímakutatóval Nagy Károly beszélgetett a várható klímaváltozásról, illetve arról, hogy mit lehet ellene tenni az egyes országok, térségek szintjén.

Bérszakadék a nők és férfiak között

  • Az Európai Unión belül a nők átlagban 13 százalékkal keresnek kevesebbet a velük azonos munkakörben dolgozó férfiaknál
  • Nincs helye titkolózásnak: a munkavállalóknak joguk lesz tudni, hogy munkakörük alapján melyik fizetési kategóriába tartoznak
  • A tagállamoknak szankciókkal, akár pénzbüntetéssel kell ösztönözniük a szabálykövetést
  • Ötszázalékos bérkülönbségnél már cselekedniük kell a cégeknek
    A bérek könnyebb összehasonlítása és a különbségek láttatása érdekében egy új uniós jogszabály nyilvánossá teszi az uniós cégek bértábláit. A csütörtökön 427 szavazattal, 79 ellenszavazattal és 76 tartózkodás mellett elfogadott szabályok értelmében nemi szempontból semleges kritériumok, munkaköri besorolás, illetve teljesítményértékelés alapján kell megállapítani a bérszintek összehasonlítására lehetőséget adó bértáblákat. Az álláshirdetések és a munkakörök megnevezései nem tartalmazhatnak utalásokat a nemekre. A munkaerő-felvételi eljárásokat pedig megkülönböztetésmentesen kell lebonyolítani.
    Ha a kimutatások alapján egy adott cégnél a nők és a férfiak átlagos bérszintje között legalább ötszázalékos a különbség, a munkáltatóknak – munkavállalóik képviselőivel közösen – meg kell vizsgálniuk a béreket. A szabályokat megsértőkkel szemben fel kell lépniük a tagállami hatóságoknak, mégpedig hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal (köztük pénzbüntetésekkel). Kártérítést követelhet az a munkavállaló, akit az említett szabályok be nem tartása miatt ér hátrány. Most először a többszörös diszkriminációra és a nem bináris személyek jogaira is kiterjed az új szabályok hatókör.
    Nincs helye titkolózásnak
    A munkavállalók és képviselőik egyértelmű és teljes körű tájékoztatásra jogosultak az egyéni és az átlagos bérszintekről, nemek szerinti bontásban. A munkaszerződésekben nem lehet megtiltani, hogy egy adott munkavállaló nyilvánosságra hozza, mennyit keres, illetve mások fizetéséről tájékozódjon.
    Megfordul a bizonyítás terhe
    A bérezéssel kapcsolatos ügyekben ezentúl nem a munkavállalónak, hanem a munkáltatónak kell majd viselnie a bizonyítás terhét. Ha egy munkavállaló bírósági keresetet indít amiatt, mert érzése szerint munkáltatója megsértette az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvet, a tagállami szabályozásnak a munkáltatót kell arra köteleznie, hogy bizonyítsa be, nem történt diszkrimináció.
    Samira Rafaela (Renew Europe, Hollandia), a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentéstevője így nyilatkozott:
    „Számomra az volt az elsődleges, hogy a bérek átláthatóságát biztosító intézkedések a lehető leginkluzívabbak és leghatásosabbak legyenek. Nemcsak azt sikerült végre elérnünk, hogy kötelezően foglalkozni kelljen a nemek közötti bérszakadék problémájával, hanem azt is, hogy az EU összes polgára védve legyen a bérdiszkriminációval szemben, elismert joguk legyen kiállni érdekeikért. A nem bináris személyeknek ugyanolyan joguk lesz a tájékoztatáshoz, mint a nőknek és a férfiaknak. Büszkeséggel tölt el, hogy az irányelv – az európai jogalkotásban most először – az interszekcionális (többszörös) diszkriminációval is foglalkozik, és azt súlyosbító körülményként értékeli a szankciók megállapításakor.
    Kira Marie Peter-Hansen (Verts/ALE, Dánia), a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentéstevője elmondta: „Ez a szabályozás mindennél egyértelműbbé teszi, hogy az Európai Unión belül semmilyen formában nem fogadjuk el a nemi alapú bérdiszkriminációt. A nők munkáját eddig alulértékelte és alulfizette a társadalom. Ez az irányelv fontos lépés az azonos értékű munka azonos díjazása felé.
    Nagy örömömre szolgál, hogy a Parlament ki tudta terjeszteni az irányelv hatókörét, meg tudta erősíteni a szociális partnerek szerepét, és érvényt tudott szerezni az egyéni és a kollektív jogoknak.”
    A következő lépések
    A korábbi elvi megállapodást most hivatalosan is el kell fogadnia a Tanácsnak, hogy az irányelv kötelező erejű jogszabályként megjelenhessen az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az új szabályok a kihirdetésüket követő huszadik napon lépnek hatályba.

A cikk az Európai Parlamenttel együttműködésben készült.