- Otthonunk, Európa - 05.12-i adás
Budapesten tesz látogatást az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának delegációja május 15-17. között, hogy az uniós költségvetés védelmével kapcsolatos ügyekben tájékozódjon. A hattagú küldöttség a bizottság elnöke, Monika Hohlmeier (EPP, Németország) vezetésével az EU-s költségvetés védelmével és a jogállamisági feltételességi mechanizmussal kapcsolatos, folyamatban lévő ügyekről tájékozódik. A képviselők a helyreállítási és ellenállóképességi mechanizmus (RRF) magyarországi működtetésére kialakított folyamatokat és ellenőrzési mechanizmusokat is meg akarják vizsgálni. "A tényfeltáró látogatások nagyon fontos részét képezik a Költségvetési Ellenőrző Bizottság munkájának. Magyarországi látogatásunk lehetőséget ad arra, hogy közelebbről megvizsgáljunk az uniós támogatási források védelmével kapcsolatos kérdéseket és közvetlenül a forrásokat kezelőknek tegyük fel kérdéseinket” - mondta Monika Hohlmeier a látogatás előtt.
Utalt az Európai Bizottságtól érkezett jelzésekre, melyek manipulált közbeszerzési eljárásokról és az uniós támogatások odaítéléséhez fűződő korrupcióról szóltak. Hangsúlyozta, hogy a delegáció találkozni kíván minden, az uniós támogatások kezelésében részt vevő intézményi szereplővel, valamint újságírókkal, nem kormányzati szervezetekkel és a civil társadalom képviselőivel, akiknek - mint mondta - “fontos szerepe van abban, hogy ráirányítsák a figyelmet a helyi folyamatokra”.
“Szeretném hangsúlyozni: bizottságunk őszintén szeretné, hogy a folyamat, amelynek révén az európai támogatások eljutnak a magyar állampolgárokhoz, igazságos és méltányos legyen. Számítok magyar partnereink együttműködésére abban, hogy válaszolnak a kérdéseinkre és tisztázzák aggályainkat. Az Európai Parlament tagjaiként célunk az, hogy a támogatások eljussanak az állampolgárokhoz és a vállalatokhoz, de ehhez szükség van megfelelő ellenőrző rendszerekra és eljárásokra” - mondta a delegáció vezetője.
A delegáció programja
Az EP-képviselők találkoznak Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel, Bóka Jánossal, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkárával, Windisch Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével, dr Dencső Balázzsal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság főigazgatójával, Vágujhelyi Ferenccel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökével, valamint az új Integritás Hatóság elnökével, Bíró Ferenccel.
A delegáció megbeszéléseket folytat az Országgyűlés Gazdasági Bizottságával, az Igazságügyi Bizottsággal, valamint az Európai Ügyek Bizottságával és a Költségvetési Bizottsággal. A képviselők találkoznak Karácsony Gergely budapesti főpolgármesterrel, valamint a Magyar Önkormányzatok Szövetsége képviselőivel is.
A delegáció programjában szerepelnek még találkozók oknyomozó újságírókkal, nem kormányzati szervezetekkel és az üzleti szféra tagjaival. A látogatás zárásaként a delegáció vezetője, Monika Hohlmeier sajtótájékoztatót tart.
Európa Nap
A május 9-i Európa napot az Európai Parlamentben is megünnepelték. Roberta Metsola, parlamenti elnök felszólalásában egyebek mellett a következőket mondta:
„Az Európa nap szimbolizálja a történelmet, és a jövőt. Emiatt is köszönthetjük itt Németország kancellárját, Olaf Scholz-ot. A világbéke nem biztosítható kreatív erőfeszítések meghatározása nélkül a veszélyekkel szemben, amelyek fenyegetnek minket. Így kezdte Robert Schumann, még 1950. május 9-én. Ez a mai helyzetre is igaznak bizonyul. Minden évben, amikor ezen a napon Európát ünnepeljük. Ez az előzmények nélküli kibékülési projekt a szolidaritáson alapul. Európa napja emlékeztet mindannyiunkat arra, hogy ez akkor lehetséges, amikor összejövünk, annak a felelőssége, hogy ezt folytassuk. A Schumann Deklaráció, a mi Európai Uniónk a bátorságról szól. A változtatáshoz bátorság kell. Az Európai Unió nem tökéletes, tudom, hogy számos megosztottság miatt frusztrációnk a folyamatinkból ered. De vannak olyan alapvető oszlopai, mint a remény, a lehetőség, a szabadság, a demokrácia, a törvény ereje, ezt teszi egyedivé ezt a politikai projektet. Nem veszíthetjük el, amiért kiállunk, de el kell érjük és továbbra is meg kell tartsuk, amit elértünk. Fejlődnünk is kell. Az európai folyamatok a bátor megoldásoknak köszönhetők. És még több merész megoldásra van szükség, hogy fejlődjünk. Tudom, hogy ebben nemcsak Németországra számíthatunk” - közölte beszédben Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke.
Ezután a német kancellár felé fordult. „A te országod, kedves kancellár, egy olyan tagállam, amely megingathatatlan elkötelezettséget mutat Európa fejlesztése érdekében. Szóval, hadd mondjak köszönetet Németországnak Ukrajna támogatásáért, ahhoz a hozzájárulásért, amelyet egy új EU-s biztonsági rendszer kialakításában vállal. Az előrehaladó német technológiákért, az emberi jogok megvédéséért, nemcsak az iráni nők és férfiak jogainak megvédéséért, hanem megannyi más erőfeszítésért is. Minden okunk megvan rá, hogy optimistábbak legyünk a jövőnek illetően. Ez a szellem vezessen minket. Meg kell változnunk. Megelőző változások kellenek, nem szenvedés. Bátorságot kell merítsünk újra, ahogy azt a megerősített Schumann Deklaráció tette. Segítenünk kell, hogy a kilátásaink fényesebbek legyenek. Tudjuk, hogy sokkal erősebbek vagyunk, amikor együtt cselekszünk. És ahogy látjuk Németország és valamennyi tagállamot, ez segíti a reformokat, és felkészíti Európát a jövőre. Számít az Európai Unió. Megéri. Európa él” – zárta gondolatait utolsó mondatában németül Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke.
Olaf Scholz német kancellár az “Ez Európa” vitasorozatban vázolta az egységes, változni és megújulni képes Európára vonatkozó elképzelését, amely a holnap világ
Scholz kancellár hangsúlyozta, hogy Európának globális, a saját határain túlmutató felelőssége van, mivel “Európa jól-léte nem választható el a világ jól-lététől.” a XXI. század “multipoláris lesz, sőt már az is”. A kancellár három tanulságot állapított meg az Unió számára: “Először is, Európa jövője a mi kezünkben van. Másodszor, minél egységesebb Európa, annál könnyebb lesz a megfelelő jövőt biztosítanunk. Harmadszor pedig: nem a kevesebb, hanem a több nyitottság és együttműködés az időszerű.” Ahhoz, hogy Európa helye a jövőben biztosítva legyen, az Uniónak meg kell változnia, mondta a kancellár. “Geopolitikus EU-ra, kibővített EU-ra és megreformált EU-ra van szükségünk, egy olyan Unióra, amely nyitott a jövőre.“
Oroszország Ukrajna elleni háborúja kapcsán megjegyezte, hogy az EU-nak Ukrajna helyreállítására kell most összpontosítania. A demokratikus, virágzó és európai Ukrajna a legvilágosabb elutasítása Putyin imperialista, revizionista és törvénytelen törekvéseinek.
A multipoláris világban a déli globális partnerek nagyon fontosak, hangsúlyozta a kancellár. Európának ki kell állnia az élelmiszerek biztosítása és a szegénység csökkentése mellett, és be kell tartsa ígéreteit a nemzetközi klíma - és környezetvédelem vonatkozásában.
A kancellár véleménye szerint “az őszinte bővítési politika megtartja ígéreteit - legelsősorban a nyugat-balkáni országokkal szemben”. Bejelentette, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a külügyek és az adózás több területére is kiterjesszék a minősített többségi döntéshozatalt a Tanácsban.
A migráció és a menekültek befogadása terén “egységesek vagyunk a migráció kezelésének javítása szándékában - az értékeink elárulása nélkül”, mondta Olaf Scholz. Európa több területén szükséges a harmadik országbeli munkaerő jelenléte, folytatta, és amennyiben Európa a szabályozott migrációt összekapcsolja azzal a követeléssel, hogy az eredeti és tranzit-országok visszafogadják azokat, akiknek nincs joguk Európában maradni, “minden oldal nyerni fog” - zárta gondolatait Olaf Scholz német kancellár.
A képviselők reakciói
Olaf Scholz reform-javaslataira reagálva a képviselők kifejezték, hogy Európa vezetőitől elvárják a bátorságot azért, hogy az EU-t a jövőbe vezessék, és felkérték a kancellárt, hogy mozdítson elő egy, a 2024-es európai választások előtt elkészítendő uniós egyezmény létrejöttét. Több képviselő folyamatos támogatást követelt Ukrajna felé az orosz agressziós háború végéig, amíg a béke biztosított nem lesz. Mások kritizálták Németországot, hogy nem nyújt kellő segítséget Ukrajnának, és az EU-t is, hogy több pénzt juttat a hadiiparnak.
Számos képviselő hangsúlyozta az Ukrajna elleni orosz agresszió európai állampolgárokra gyakorolt gazdasági hatásának csillapítása fontosságát, és felszólítottak arra is, hogy új jogszabályokkal segítse az Unió a társadalmi igazságosságot, valamint az európai elektromos piac reformját a tisztességes árak biztosítása érdekében.
Más felszólalók az európai zöld és digitális átállás fontosságát hangsúlyozták, és több anyagi befektetést követeltek ezeken a területeken azért, hogy az Unió élen járhasson a technológiai újítások terén.
A cikk az Európai Parlamenttel együttműködésben készült.
