Ilyen például az Eelume, a hat méter hosszú, kígyószerű fejlesztés mindkét végén érzékelőkkel és kamerával van felszerelve. A dokkolóállomásán akár 500 méter mélységben is tartható hat hónapig anélkül, hogy vissza kellene hozni a felszínre - olvasható az IoT Zóna oldalán.

Az önhajtású robot akár 20 kilométert is megtesz anélkül, hogy vissza kelljen térnie a feltöltő állomásához. Képes az olyan különböző alkatrészek lecserélésére, mint például a víz alatti szelepeket működtető eszközök vagy a tengeri növények és az üledékek eltávolítására szolgáló tisztító kefék.

„Számos olyan mélytengeri kút- és csővezeték-rendszer van, amelyek karbantartási munkáit ma már pilóta nélküli járművek végzik. Ezeket azonban általában egy teljes legénységgel rendelkező hajón kell a tengeri telepítés (offshore) helyére kiszállítani, majd a felszíni hajó fedélzetéről távolról üzemeltetni. Ennek napi költsége akár a 100 ezer dollárt is elérheti” – mondta Pål Liljebäck, az Eelume Subsea Intervention technológiai vezetője a CNN Business-nek.

A trondheimi székhellyel rendelkező társaság a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetemből fejlődött ki. Liljebäck szerint annak köszönhetően, hogy a robot képes egy dokkolón töltődő tengeralattjáróként funkcionálni, bármikor mozgósítható ellenőrzések és beavatkozási feladatok elvégzésére, és ezáltal csökkenti a költséges felszíni hajózás szerepét.

 

 

A moduláris felépítés lehetővé teszi, hogy a különféle alkatrészek könnyen cserélhetőek legyenek.

Eelume képes önállóan elvégezni azokat a feladatokat, amelyeket egy szárazföldi vezérlőteremből jelölnek ki a számára – beleértve a videók és adatok visszaküldését is. A speciális kialakításának köszönhetően szűk helyen is elfér, és a kígyószerű mozgásával erős áramlatban is egy helyben tud maradni. A tenger alatti dokkolóállomás lehetővé teszi, hogy a felszíni időjárástól függetlenül bármikor bevethető legyen.

Tör előre a víz alatti robottechnológia

Elemzők szerint a víz alatti robotikai piac értéke globális szinten 2025-ben már elérheti a 7 milliárd dollárt. Ezenfelül több más olyan vállalat is működik, amelyek innovatív mélytengeri drón- és robottechnológiák forgalmazásával foglalkoznak.

  • A Saipem nevű olasz olajmező-szolgáltató cég létrehozta a Hydrone-R elnevezésű víz alatti drónját, amely képes akár 3000 méterig is lemerülni az építési és karbantartási munkák során.
  • A Houston Mechatronics amerikai startup kifejlesztette az Aquanaut tengeralattjáró robotot, amely távolról is vezérelhető és önállóan is képes működni.
  • A svéd Saab Seaeye Falcon járművét pedig már most használják különböző ellenőrző feladatok elvégzésére Chile halgazdaságaiban.

Az Eelume első befektetőinek egyike az Equinor norvég olajcég volt. „A karbantartás és a javítás költséghatékonyabb elvégzése csökkenti a kiadásainkat. A munkatársainknak nem kell többé veszélyes körülmények között a tengeren dolgozniuk, hanem képesek ugyanazt a munkát elvégezni egy szárazföldi vezérlőteremből is” – emelte ki a vállalat vezető mérnöke.

Az olaj- és gázipar jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, a mélytengeri kutatás pedig káros hatással lehet a tengeri környezetre. Ugyanakkor Pål Atle Solheimsnes szerint az Eelume a környezet számára is előnyökkel szolgál. „A dízel üzemelésű hajók szén-dioxid-kibocsátása igen magas, az újabb robotikai innovációk azonban szinte semmit sem bocsátanak ki.”

Az Eelume Underea Intervention és az Equinor a végső teszteléseiket még ebben az évben elvégzik az Åsgard kőolaj- és földgázmezőjén. A startupnál azzal számolnak, hogy jövőre bevetik az első robotkígyókat, és azt remélik, hogy 2027-ra a számuk eléri akár az ötvenet is világszerte.

 

A cikk megjelenését a Vodafone Business támogatta.