Szeptemberben a modern kori magyar demográfiai statisztikák legsötétebb fejezete íródott: a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint mindössze 6172 gyermek jött világra, 8,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Bár volt már az idén néhány hónap, amikor ennél is alacsonyabb számot regisztráltak, a szezonálisan igazított adatok szerint a mostani érték minden korábbinál mélyebbre süllyedt – soha ilyen kevés gyerek nem született Magyarországon.
A trend több mint két évtizede egyértelmű: míg a 2000-es évek elején még havonta átlagosan 8 ezer újszülött érkezett, a 2010-es években ez 7500-ra, mára pedig alig 6 ezerre csökkent. A visszaesés elsődleges oka a szülőképes korú nők számának csökkenése, amit a gyerekvállalási kedv növekedése ellensúlyozhatna – ám ez sem történik meg. A teljes termékenységi arányszám – vagyis hogy egy nő átlagosan hány gyermeket vállalna a jelenlegi trendek mellett – 1,32-re becsülhető, szezonálisan igazítva pedig mindössze 1,25-re, ami 2020 óta a legalacsonyabb érték.
A halálozások száma is történelmi mélypontra süllyedt. 8758-an vesztették életüket szeptemberben, 12 százalékkal kevesebben, mint tavaly ilyenkor. Ez az első alkalom, hogy a mutató 9000 fő alá csökkent, és lakosságarányosan is javulást mutat. Az adat mögött részben a népesség csökkenése, részben azonban más – például egészségügyi vagy időjárási – tényezők is állhatnak.
Mindez azonban nem tudja megfordítani az összképet: a természetes fogyás – vagyis a születések és halálozások különbsége – tovább gyorsul. Tavaly óta a havi népességcsökkenés trendje mintegy ezer fővel mélyebb pályán halad, ami arra utal, hogy a magyar társadalom öregedése és fogyása új, tartós szakaszba lépett.
