Háromévente ad átfogó képet a globális digitális fejlettségről a Digitális Intelligencia Index, amelyet korábban 2014-ben és 2017-ben készített el a Mastercard és az amerikai egyetemi intézet. Elsősorban két fő irányvonal érdekelte a kutatókat: mennyire van jelen az egyes országokban, társadalmakban a digitális intelligencia, a bizalom, (Digital Trust) illetve milyen utat járt be az adott ország a fizikai múlttól a digitális jelenig, és milyen haladási irány látszik az intelligens és digitális jövőhöz vezető úton (Digital Evolution).
Az evolúciós szempont elsősorban az ország digitális infrastruktúrájával, háttérrendszereivel van összefüggésben. A járványhelyzet, a kényszerdigitalizáció pedig nem várt módon gyorsította fel a folyamatokat. „Alapvető közgazdasági tézis, hogy lassabban mennek végbe azok a folyamatok, amelyekre hosszú évekre előretekintve vár a szakma. Ha viszont megtörténik a változás, akkor az sokkal gyorsabb lefolyású, mint amire korábban számítottunk” – magyarázta a marketingigazgató.
Pataky Piroska szerint a pandémia miatt nagyon jelentős fejlődési fokokat ugrottunk át nagyon rövid idő alatt, például a digitális bankolás, a videón keresztül történő számlanyitás, az online, érintésmentes fizetések terén az üzletekben. Az okostelefonnal való fizetések száma például megháromszorozódott tavaly 2019-hez képest. Magyarország is nagyon sokat fejlődött ezen a területen, még akkor is, ha a régiónkban Csehország, Lengyelország, de még Ukrajna is nagyobb evolúciós ívet futott be.
Az internet-hozzáférés önmagában még kevés
„A világ lakosságának kétharmada rendelkezik ma már internet-eléréssel” – folytatta a szakértő. Ugyanakkor, teszi hozzá, ez még nem elegendő: fontos a megfelelően kiépült intézményi háttér, a törvényi szabályozás, a szolgáltatási paletta minősége. Ezek a szempontok együttesen határozzák meg a digitális versenyképességet. Az indexben négy nagy kategóriába sorolhatók az országok ebből a szempontból.
Legfelül vannak a kimagaslóan teljesítők (stand out), ahol gyakorlatilag nincs hiba a rendszerben. Nagyon fejlett infrastruktúra áll rendelkezésre, a lakosság használja a legmodernebb eszközöket, és bizalommal fordul az online megoldások felé. Ázsiából Szingapúr, Hongkong, Dél-Korea, Tajvan tartoznak ide, Európából Németország, Észtország, Litvánia, Csehország számítanak a legfejlettebbnek. Továbbá az Egyesült Arab Emírségek és Izrael sem lógnak ki a sorból.
Eggyel alacsonyabb kategóriába, a fejlettekhez, kiegyenlítettekhez (levelled out) tartozik Svédország, Anglia, Hollandia, Japán és Kanada. Itt a fejlődési ütem, az előrelépési lehetőség már nem annyira látványos, mint a korábban említett országoknál. Ha csak az internet-infrastruktúrát néznénk, Magyarországnak is helye lenne ebben a kalapban, de a fizetési háttérrendszer lemaradása miatt még inkább a fejlődő vagy kitörő (break out) országok mezőnyébe tartozik.
A teljes cikket az IoT Zóna oldalán olvashatják el.
