A növekvő városi népesség a hulladékgazdálkodás területén is kihívások elé állítja a nagyvárosokat. Egyre több település fordul az új technológiákhoz, hogy költséghatékony módon oldják meg a problémát. Így nem meglepő, hogy a globális hulladékgazdálkodási piac virágzik, és értéke az Allied Market Research szerint 2025-re 530 milliárd dollárra emelkedhet a 2017. évi 331 milliárd dolláros szintről.
A hulladékot azonnal kezelő településeknek van a legjobb esélyük a hosszú távú súlyos következmények elkerülésére – mondta Ricardo Cepeda-Márquez, a C40 Cities hulladékgazdálkodási igazgatója. Szervezetük az éghajlatváltozás ellen küzdő városok globális hálózatát foglalja magában.
A nem összegyűjtött szemét számos veszéllyel járhat: eltömítheti a csatornákat, áradásokhoz és vízben terjedő betegségekhez vezethet. A szeméttelepeken hagyott szerves anyagok pedig levegő hiányában nem képesek gyorsan lebomlani, ezáltal metángázt termelnek és felgyorsítják a klímaváltozást – idézte a CNN Business cikkét az IoT Zóna.hu portál.
Energiatermelés másképp
Dánia fővárosában, Koppenhágában nemrég megnyitották a Copenhill vagy Amager Bakke elnevezésű innovatív erőművet, amelynek tetején egy mesterséges sípályát alakítottak ki.
A fosszilis tüzelőanyagok helyett hulladékot égető üzem évente 450.000 tonna szemetet képes energiává átalakítani, továbbá 30.000 háztartásba szállít villamos energiát, és 72.000 ember számára biztosítja a fűtést.
Az erőmű tetején nemcsak hó nélküli sípálya, hanem túraútvonal is található
Noha az égés során így is keletkezik szén-dioxid-kibocsátás, a város egy olyan rendszer kialakítását tervezi, amely az égetési folyamat során felszabaduló szén-dioxid felfogását, majd annak tárolását vagy kereskedelmi célú felhasználását is biztosítja. Amellett, hogy egy nem használt erőforrást hasznosítanak, a megoldás csökkenti a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségüket is.
„Ahelyett, hogy a szemetet egy nagy lerakóba helyeznénk, fűtésre és villamos energia előállítására használjuk a jelenleg lehetséges leghatékonyabb módon” – írta Koppenhága polgármestere a CNN Business-nek.
„A hatékony hulladékégetés a helyi épületek 99%-a számára biztosít távfűtést, ezáltal mérsékelhetjük a szén, az olaj és kőolaj okozta szennyezést” – tette hozzá Frank Jensen. A beruházás továbbá segíti a dán főváros azon törekvését is, hogy 2025-re a világ első szén-dioxid-semleges városává váljon.
A Koppenhága keleti szélén működő üzem fontos pillére az energiaellátásnak
Az etiópiai Addisz-Abebában, a kínai Shenzhenben és a vietnami Hanoiban is hasonló, hulladékból energiát előállító üzemekkel kísérleteznek. Ugyanakkor Cepeda-Márquez arra figyelmeztet, hogy ennek a technológiának is megvannak a maga korlátai. Ahhoz, hogy egy település igazán kamatoztatni tudja az ilyen típusú erőmű előnyeit, először is megfelelő infrastruktúrára és egy már jól működő begyűjtő rendszerre van szüksége.
„Számos a világ déli féltekéjén található város – ahol a begyűjtési rendszerek nem igazán hatékonyak – azt gondolja, hogy a hulladékégető erőművek vagy a hulladékenergiát hasznosító létesítmények minden problémát megoldanak majd. Ha viszont magában a rendszerben van a hiba, azt semmiféle technológia nem fogja tudni kijavítani” – véli a C40 Cities igazgatója.
Okosabb rendszerek – intelligens kukáktól a gépi látásig
Más települések az utcákon kezdik a munkát: mesterséges intelligencia és automatizálás segítségével osztályozzák az újrahasznosítható anyagokat, és szenzorok segítségével csökkentik a kidobott szemét mennyiségét.
Például Szingapúrban vagy a dél-koreai Szöulban intelligens, napenergiával működő szemeteseket telepítettek az utcákra. A kukák tömörítővel is fel vannak szerelve, ami lehetővé teszi, hogy még több szemetet tároljanak. Ha a tartály megtelt, a szenzorok jelzik ezt a központnak.
Jelenleg az a bevett szokás, hogy a különféle hulladékok összegyűjtését más-más járművekkel végzik. Ehhez azonban sok teherautóra van szükség, ami hozzáadott költségeket és nagyobb forgalmat jelent. „Az is probléma, hogy sok európai városban nagyon szűkek az utcák, és nincs elég hely a hulladékgyűjtő járművek számára” – tette hozzá Cepeda-Márquez.
Ennek elkerülésére Norvégia fővárosa egy okos modellt dolgozott ki. 2012 óta Oslo lakosai különböző színű zsákokat használnak a különféle hulladékokhoz, és azokat egyszerre gyűjtik össze a kukásautók. Majd a szállítmányt egy optikai válogató üzembe viszik.
Szemétválogatás színek szerint
Itt egy kifinomult optikai leolvasó rendszer ismeri fel a kommunális hulladékot tartalmazó zöld zsákokat és a műanyag szemetet tartalmazó kék zsákokat. Ez a megoldás körülbelül 98 százalékos pontossággal képes beazonosítani a zsákok színét.
Oslo szerint a hatékonyabb szétválasztás és a lakossági tájékoztató kampányok pozitív hatással voltak az emberekre, és csökkentették az egyes háztartások által kidobott mennyiségeket, valamint növelték az újrafelhasznált és újrahasznosított mennyiséget is. 2018-ban a háztartási hulladékok 37%-át hasznosították újra, míg 2004-ben mindössze 10%-ot.
A cikk megjelenését a Vodafone Business támogatta.
