A Világbank tanulmánya szerint a világon a Szubszaharai Afrikában a legrosszabb az egészségügyi ellátás. Globálisan nézve a betegség által okozott fogyatékosság és halálesetek csaknem negyede itt fordul elő, viszont a globális egészségügyi kiadások mindössze 1%-át, a világ egészségügyi dolgozóinak pedig csupán 3%-át mondhatja magának a régió – összegezte a CNN Business.

A rossz infrastruktúra megnehezíti még a legalapvetőbb orvosi ellátáshoz való hozzáférést is. Azonban az új technológiák – a drónoktól kezdve a különböző applikációkon keresztül a számítógéppel vezérelt automatákig – segíthetnek, hogy sokkal több emberhez jussanak el időben a létfontosságú gyógyszerek.

Sürgősségi szállítás drónokkal

Májusban a Dél-afrikai Vérellátó Szolgálat (SANBS) bejelentette, hogy a vér szállításához drónokat fognak használni. Fontos célkitűzésük, hogy csökkentsék a szülés során történő elhalálozások magas arányát a kontinensen.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2017-ben 295.000 nő halt meg világszerte terhességgel és szüléssel kapcsolatos – sok esetben megelőzhető – szövődmények miatt. Ezeknek a haláleseteknek körülbelül kétharmada a szubszaharai régióban történt. „Ennek részben az volt az oka, hogy nem tudtak elég gyorsan vért eljuttatni a betegekhez, mivel a hagyományos szállítóeszközök a rossz közúti infrastruktúra és a nagy távolságok miatt túl lassúnak bizonyultak" – mondta Amit Singh drónműveleti vezető.

Tesztrepülésen a SANBS pilóta nélküli repülője

A jelenleg még a Polgári Repülési Hatóság tesztelése alatt álló drónszolgáltatás képes lenne áthidalni ezt a problémát. A repülő eszközök a legtöbb időjárási körülmény között használhatók, és a leszálláshoz mindössze öt négyzetméter sík terepre van szükségük, ami jóval kevesebb, mint egy helikopter esetében.

Napok és órák helyett akár percek alatt segítenek

A vérellátó szolgálat terve a Zipline sikerére épül. A kaliforniai startup még 2016-ban kezdett el vért és védőoltásokat kiszállítani Ruanda távoli részeire. Idén áprilisban pedig kiterjesztették működésüket Ghánára is, és összesítésük szerint jelenleg 13 millió embert szolgálnak ki világszerte.

Az orvosok megrendeléseiket egy applikáción keresztül adják le. A beérkező adatok feldolgozása után a gyógyászati cikkeket a Zipline elosztóközpontjában becsomagolják, és 30 percen belül már drónon repülnek a megadott helyszínre, ahol ejtőernyővel dobják le a csomagokat.

A Zipline drónjai vért vagy vakcinát szállítanak 30 percen belüli távolságokra

„Az azonnali drónszolgáltatásunk a több órás vagy akár több napos kiszállítási időt képes akár percekre csökkenteni" – mondta Naa Adorkor Yawson, a ghánai Zipline egyik ügyvezetője. Hozzátette: a startup megalapítása óta 225 millió dollárt sikerült gyűjteniük, és terveik szerint terjeszkedni kívánnak Afrikában, Dél- és Délkelet-Ázsiában, valamint Amerikában is. Az a céljuk, hogy a következő öt évben még 700 millió emberhez eljuthassanak.

Távgyógyítás okosan

Bár az infrastruktúra még hagy némi kívánnivalót maga után, de így is rohamosan növekszik a Szubszaharai Afrikában a mobilinternet-felhasználók száma. A mobilipart képviselő GSMA szervezet szerint az okostelefon-kapcsolatok száma a régióban 2018-ban elérte a 302 milliót, és ez a szám 2025-re hozzávetőleg 700 millióra emelkedhet.

Ennek eredményeként az egész kontinensen sorra bukkannak fel olyan telefonos alkalmazások, amelyek lehetővé teszik a távolról történő egészségügyi tanácsadást és diagnosztizálást. Például a Hello Doctor egy dél-afrikai applikáció, amely havi 55 randért (3,78 dollár) alapvető fontosságú egészségügyi információkkal szolgál, valamint lehetővé teszi, hogy a beteget egy orvos visszahívja.

Az Omomi a nigériai várandós nőknek és anyáknak segít figyelemmel kísérni gyermekeik egészségét, valamint orvosokkal konzultálni. Egy egyszeri konzultáció díja 200 naira (0,55 dollár), míg az online platformra való havi előfizetés 2000 nairába (5,5 dollár) kerül.
Maláriaszűrés percek alatt

Ugandában jelenleg egy olyan fejlesztés áll klinikai tesztelés alatt, amely a malária vérvizsgálat nélküli diagnosztizálására hivatott. A Matibabu cég által fejlesztett eszközt az ujjra kell illeszteni, és a bőr vörös fénysugárral való megvilágításával képes felismerni a vörösvértestekben a betegséget okozó Plasmodium parazitát. Az eredmények ezt követően egy mobilalkalmazásban nézhetők meg.

Az alkalmazás egyik alapítója elmondta, hogy a malária vérvizsgálat során történő kimutatása időigényes és általában klinikai hozzáférést igényel. „Mi viszont akár már két perc alatt fel tudunk állítani egy diagnózist, ugyanez vérvizsgálat útján 15-30 percet vesz igénybe" – mondta Brian Gitta, és azt is hozzátette, hogy a Matibabu 80%-os pontossággal dolgozik.

Okos-gyógyszerautomaták

A hosszú várakozási idők gyakran problémát jelentenek a közegészségügyi rendelőkben. 2014-ben – miután tuberkulózissal diagnosztizálták – Neo Hutirinak minden második pénteken három órát kellett sorban állnia, hogy a rendelőben megkaphassa vényköteles gyógyszereit.

Ez a tapasztalat ösztönözte egy Pelebox elnevezésű intelligens szekrényrendszer kifejlesztésére, amely krónikus betegségben szenvedők számára adja ki a készítményeket. Amikor a gyógyszer készen áll a felvételre, a betegeket sms-ben értesítik. Az sms tartalmaz egy egyedi kódot is, ami a szekrény nyitására szolgál.

„A Pelebox lehetővé teszi a betegek számára, hogy 22 másodpercen belül hozzájussanak a krónikus betegségükre kiírt gyógyszereikhez, ahelyett, hogy órákig ácsorognának a rendelőkben kígyózó sorokban" – érzékeltette Hutiri a különbségeket. A fejlesztés további célja a kórházi dolgozók tehermentesítése.

Jelen pillanatban 13 darab okosautomata működik a dél-afrikai Gauteng tartományban. Az ötletgazda azt reméli, hogy sikerül ezt a számot 50-re növelni, és az elkövetkező öt évben 1000 közösséghez szeretnének eljutni.

A cikk megjelenését a Vodafone Business támogatta.