Majd elindul dolgozni, de egy mobilalkalmazás segítségével ellenőrzi, hogy nem hagyta-e véletlenül nyitva valamelyik otthoni ajtót vagy ablakot. Napközben még néhányszor belép az applikációba, hogy megnézze a lakásában a hőmérsékletet, vagy hogy beengedje a csomagszállító futárt. A hűtőbe beszerelt kamera segítségével pedig az élelmiszerboltból is képes lecsekkolni, hogy van-e otthon elég tej – idézte a CNN Business cikkét az M2M Zóna portál.

Hannah az egyesült államokbeli Birmingham külvárosában található Reynolds Landing lakóparkban él, amely összesen 62 okosotthonból áll. A lakóparkot az Alabama Power áramszolgáltató építtette. A beruházás a közüzemi vállalat kísérleti projektjének része, amivel azt próbálják elképzelni, hogy milyen otthonokban fogunk élni 2040-ben.

Az okoslakópark az alabamai Birmingham külvárosában segít elképzelni, hogy milyenek lesznek az otthonok 2040-ben

A Berg Insight piackutató cég szerint 2017 és 2022 között Észak-Amerika „smart home” piacának értéke 12 milliárd dollárról várhatóan 36 milliárd dollárra fog emelkedni. Ez a kísérleti projekt pedig betekintést adhat az otthontervezés jövőjébe. A tanulmány becslése szerint 2022-re az USA-ban 63 millió háztartás fog intelligens rendszereket használni.

Energiahatékonyság okosan

A Reynolds Landing házainak energiafelhasználása 35%-kal hatékonyabb, mint a hagyományos új építésű ingatlanoké. Ennek elismeréseként az Alabama Power megnyerte az Alliance to Save Energy 2019-es „Stars of Energy Efficiency Award” nevű energiahatékonyságért kiosztott díját.

Az épületeket ellátó villamos energiát egy helyi hálózat (mikrogrid) generálja, amely napelemekből, energiatárolókból és fölgázgenerátorból, mint tartalékmegoldásból áll.

Az otthonok energiaellátását a helyi hálózat (mikrogrid) biztosítja, amely körülbelül egy mérföld távolságban található

A legtöbb energiát a hőmérsékletszabályozók használatával lehet megtakarítani, amelyek Alabama szélsőséges időjárása miatt különösen nagy jelentőséggel bírnak. „Itt az Egyesült Államok délkeleti részén a nyarak forrók, de télen igazán hidegre is tud fordulni az idő. A házak legnagyobb energiafogyasztói így érthetően a fűtő- és légkondicionáló berendezések” – részletezte Todd Rath, az Alabama Power marketingigazgatója.

A lakók képesek zónánként szabályozni az otthonuk hőmérsékletét, így elkerülhetik, hogy feleslegesen hűtsenek vagy fűtsenek olyan szobákat is, amelyeket nem is használnak. A mikrogrid pedig segít maximalizálni az energiamegtakarítást: ha enyhe az idő, és a házaknak nincs túl sok energiára szükségük, akkor a rendszer bekapcsolja a hőszivattyút és a vízmelegítőt, így a fel nem használt energiát eltárolhatják későbbre.

Túlságosan okos?

A lakópark tele van okosotthon-rendszerekkel, mint például a hőmérsékletszabályozók, a hangvezérléssel aktiválható biztonsági rendszerek vagy az egymáshoz kapcsolódó konyhai eszközök. Ez azt jelenti, hogy a szobák hőmérsékletétől kezdve az ajtók kinyitásán át egészen a sütő bekapcsolásáig a lakó szinte mindent képes távolról is irányítani.

Minden otthon okoseszközökkel és -funkciókkal felszerelt

Nick Lange, a VEIC fenntartható energiagazdálkodási vállalat tanácsadója elmondta: az intelligens készülékek kevesebb energiát használnak, mint a hűtő-fűtő berendezések, a fogyasztók pedig élvezik az előnyeit a távoli irányításnak és a különböző taktilis (tapintásra működő) funkcióknak.

Vannak azonban olyan tulajdonosok is, akik számára a csúcstechnológiai megoldások akadályt jelentenek. „Előfordul, amikor azt érzem, hogy ez már egy kicsit túl sok” – mondta Hannah Kennedy, főleg az idősebbekre gondolva, mint például az ő szülei is, akik fiatalabb korukban nem biztos, hogy használtak technológiai alkalmazásokat. „De amikor meghallják, hogy mennyivel gazdaságosabbak és energiahatékonyabbak ezek a megoldások, akkor már sokkal érdeklődőbbek és nyitottabbak az új fejlesztések iránt” – részletezte Hannah.

Az élő laboratórium

Az okoslakóparkban az egyes ingatlanok nagyjából 400.000 dollárba kerültek, ami a közműcég marketingigazgatója szerint ezen a környéken átlagos árnak mondható.

A házak kívülről olyanok, mint bármely más környéken, de a technológia jelentősen megkülönbözteti őket

Otthonaik megvásárlásával a tulajdonosok vállalták, hogy az energiafelhasználásukkal kapcsolatos adatokat anonim formában megosztják az Alabama Powerrel. Az is az együttműködés része, hogy havonta egyszer részt vesznek egy megbeszélésen, ahol a kutatókkal közösen megvitatják tapasztalataikat, és elmondhatják, mi az, amit szeretnek, és mi az, ami nem nyerte el a tetszésüket.

Az okostermékek használatánál azonban a biztonsági kockázatokról sem szabad megfeledkezni. Az Avast kiberbiztonsági vállalat által készített 2019-es jelentés szerint világszerte a digitális otthonok 40%-ában volt legalább egy olyan készülék, amelynél fennállt a kibertámadás lehetősége. A szakértők a leggyakoribb támadási pontként a nyomtatókat nevezték meg.

A tanulmány szerint a Dolgok Internetének – vagyis a világhálóra csatlakozott eszközök és tárgyak rendszerének – a piaca 2025-re várhatóan megtriplázódik, és 75 milliárd eszközt fog majd magába foglalni. Az IoT térhódítása nagy nyomást gyakorol a gyártókra, hogy megfizethető okoseszközöket dobjanak piacra, ami viszont gyakran a biztonsági tulajdonságok rovására megy.

„Egy olcsó okostermosztát könnyen feltörhető, ha pedig ilyen készülékekkel van tele a piac, akkor egy zsarolóprogram számára ezek igazán csábító lehetőségként kínálkoznak” – hívta fel a figyelmet a VEIC tanácsadója „Ugyanakkor úgy gondolom, hogy több az előny, mint a hátrány” – tette hozzá.

2040-re az okosotthon-technológia és a biztonsági szoftverek is sokkal kifinomultabbak lesznek. „Az Alabama Power kísérleti programja egy reális példa arra, hogy milyenek lesznek a jövőbeli lakóközösségek, de azt szinte biztosan állíthatom, hogy a jövő otthonai ezeknek egy jobb verziói lesznek” – vetítette előre Nick Lange.

A cikk megjelenését a Vodafone Business támogatta.