Így gyakran meglepődünk, amikor megtudjuk, mely települések a folyamatosan kibontakozó technológiai forradalom valódi élharcosai. Nézzük például Kalasatamát, amelyet Finnországban, Helsinki szélén a semmiből építenek fel. Az ingatlanfejlesztők 2030-ra tervezik az építkezések befejezését, és azt állítják, hogy addigra minden lakó átlagosan napi egy órával lesz gazdagabb – számolt be róla a CNN Business.

Ennek a városnak a lakói soha nem fognak elkésni a munkából azért, mert útközben feltartotta őket egy kukásautó. A tervezők ugyanis az egész településre kiterjedő vákuumos hulladékgyűjtő rendszert alakítottak ki. A lakosok teendője csupán annyi, hogy leviszik a szemetet a gyűjtőhelyre, ahol az vákuum segítségével egy földalatti hulladékmegsemmisítőbe kerül.

Finnország okosvárosát, Kalasatamát úgy tervezték, hogy hatékonyabbá tegye a mindennapi életvitelt

A város elrendezésénél és a közlekedésnél is az időtakarékosságot tartották szem előtt. A közintézmények – mint például az iskolák, kórházak – mind egymáshoz közel helyezkednek el, és könnyen megközelíthetők.

„Öt perccel többet sétálhatok, öt perccel több időt tölthetek munka előtt a gyerekekkel és öt perccel hamarabb hazaérek, ha nem mindig a logisztikán kell törnöm a fejem. Itt könnyebb az élet, mert ez a világ legfunkcionálisabb városa” – emelte ki Kerkko Vanhanen, a Smart Kalasatama programigazgatója.

Jelenleg azonban még csak 3.500 ember él az okosan tervezett településen. A fejlesztők remélik, hogy 2030-ra már 25 ezer embernek sikerül otthont biztosítaniuk, és addig 10 ezer munkahely is létrejön - olvasható az M2M Zóna oldalán.

Urbanizáció és IoT

Egy 2018-as ENSZ-jelentés szerint 2050-re várhatóan az emberiség 68%-a fog városban élni, így kétségtelen, hogy a nagyobb települések kibővítése és fejlesztése létfontosságú kérdés.

Ez nem új jelenség, hiszen hasonló átalakulások évszázadok óta zajlanak. Korábbi példaként említhetnénk a városok tudatos megtervezését Mezopotámiában vagy az Amszterdam védelmére és vízgazdálkodási célokból épített 17. századi csatornarendszereket.

Amsterdam a „nyílt adat” programjával hozzájárul az okosvárossá válásához

A fejlesztés azonban manapság kevésbé az infrastruktúráról szól, sokkal inkább az eszközök egymásba kapcsolódó (interconnected) rendszeréről, amit a Dolgok Internetének (Internet of Things) neveznek. A Cisco az IoT-t úgy határozza meg, hogy időben az a pont, amikor az internethez már több tárgy vagy dolog csatlakozott, mint ember. Becslésük szerint 2020-ra 50 milliárd „dolog” fog egymással kommunikálni.

A jövőben az ötödik generációs hálózatra való átállás és a szupergyors sávszélesség biztosítja az IoT számára, hogy kényelmesebbé tegye a városi életet, és szabad út nyíljon az olyan technológiai alkalmazások előtt, mint például a közlekedési szenzorok vagy az autonóm drónok.

Az új és a régi találkozása

Ugyanakkor nem csak a kifejezetten erre a célra épített városok képesek kibontakoztatni ezt a potenciált. A Dél-Olaszországban található, sziklafalba épített ősi város, Matera például gőzerővel azon dolgozik, hogy egyike legyen azon európai városoknak, ahol átálltak az 5G-re.

A 2019-ben Európa kulturális fővárosa címét elnyerő településen úgy vélik, hogy az 5G segíteni fog abban, hogy a digitális turizmus központjává váljanak. Ennek része, hogy a kulturális és művészeti örökséget a különböző technológiák – például a virtuális valóság – alkalmazásával is be tudják mutatni.

Az ősi olasz város, Matera célja, hogy az első európai városok között térjen át 5G technológiára

„Valódi hangsúlyt fektettünk a megújításra, és arra, hogy elsősorban turisztikai központtá váljunk, de arra is törekszünk, hogy a befektetők számára is vonzó helyet teremtsünk” – mondta Jonathan Reichtal, a városi technológiai trendek szakértője.

Az érzékeny információk

A csúcstechnológia által biztosított kényelemnek azonban ára is van, ami nem más, mint a személyes adatok megosztása. „A velünk kapcsolatos adatokat arra is használhatják, hogy különféle köz-és magánszolgáltatásokat biztosítsanak. Az embereket pedig aggasztja, hogy mindez milyen hatással lesz a magánéletükre” – emelte ki Reichental.

„A smart city-k megjelenésével párhuzamosan az országok vezetőinek meg kell nyerniük a lakosság bizalmát, és biztosítaniuk kell az embereket afelől, hogy adataikat felelősségteljes módon használják” – vélekedik Udo Kock Amszterdam alpolgármestere. A holland főváros a „nyílt adat” (open data) programjának köszönhetően jelenleg Európa egyik leginnovatívabb környezetének számít.

„Az intelligens városokat nem szabad egyszerű technológiai megoldásoknak tekinteni, hanem sokkal inkább egyfajta együttműködésként érdemes rájuk gondolni. Be kell vonni a közösségeket, a lakosságot, és rendkívül fontos, hogy a kormányzatok együttműködjenek a vállalkozásokkal és a magánszemélyekkel is” – hangsúlyozta Kock.

A cikk megjelenését a Vodafone Business támogatta.