„A 4G-s hálózaton belül megjelent egy új hálózat, amit a szenzorok hálózatának is nevezhetünk" – mondta a Vodafone vállalati szolgáltatások üzletágának vezérigazgató-helyettese a Trend FM műsorában. Ez technikailag azt jelenti, hogy a 800 Mhz-es frekvenciasáv alján van egy keskeny sáv, ami lényegesen jobb terjedéssel bír, és ennek nagyon sok műszaki előnye van.

A Narrowband-IoT főként azoknak az üzleti felhasználóknak lehet fontos, akik már egyébként is használják a gépek közötti (Machine-to-Machine – M2M) kommunikációt. De azok számára is új lehetőségeket teremt, akik eddig hálózati vagy műszaki okok miatt nem tudták kihasználni az M2M és az IoT (Dolgok Internete) előnyeit.

A keskenysávú hálózat lényegesen jobb terjedéssel rendelkezik, aminek az egyik előnye, hogy a lefedettség sokkal nagyobb. „Míg egy erdő közepén lehet, hogy nem tudunk smst küldeni, addig nagy valószínűséggel egy szenzor az NB-IoT hálózaton keresztül rendben el tudja küldeni az adatokat. Legyen szó egy megmozdult farakás jelzéséről, vagy arról, hogy a villanypásztor akkumulátorát elmozdította valaki" – részletezte Király István.

Energiatakarékos az eseményvezérelt kommunikáció

A Narrowband-IoT másik nagy előnye, hogy megfordítja a szokásos hálózati kommunikációs struktúrát. „Mindenkinek ismerős lehet, hogy egy mobiltelefon egy hét alatt akkor is lemerülhet, ha nem használtuk. Ennek oka, hogy a telefon és a hálózat között ekkor is van kommunikáció. Az NB-IoT viszont más típusú, úgynevezett eseményvezérelt logika alapján működik. Eszerint a hálózat 'nem szólítgatja' a szenzort, hanem az érzékelő mellé lehelyezett mikrochip – úgynevezett kontroller – vezérli a kommunikációs protokollt.

Előreprogramozható, hogy mikor jelentkezzen be a szenzor, a köztes időszakban pedig az egység alvó üzemmódban van, ami rendkívül energiatakarékos. Ennek az az eredménye, hogy például az elemmel ellátott parkolószenzort akár öt évre is ki lehet helyezni" – fejtette ki a szakember.

Parkolástól a vízórákon át az eszközmenedzsmentig

Az NB-IoT jól alkalmazható az okosváros-megoldásoknál – például az okosparkolásnál, az utcai szemeteseknek a telítettségfigyelésénél vagy a különböző IoT-eszközök (akár okospadok) működésének a monitorozásánál.

Az okosmérők területe is kiemelhető, hiszen a közművek esetében is nagy számban kell kis mennyiségű adatot átküldeni, és a szenzorok elemcseréje a mérőórák több évenkénti cseréje során megoldható.

A harmadik nagy terület a különböző közepes értékű – körülbelül 100 ezer és 3 millió forint közötti – eszközök menedzsmentje.

A teljes cikket olvassa el az M2M Zóna.hu oldalon!