Egyre több fogyasztót érdekel az élelmiszerek származási helye és csomagolási módja. Ez az információ pedig sokakat arra késztet – a vásárlói tudatosság jegyében –, hogy változtassanak a korábbi szokásaikon.
A blokklánc technológia segíthet abban, hogy átláthatóvá váljon az ellátási láncok bonyolult hálózata, és nyomon követhető legyen a fogyasztási cikkek gyártása és útja a polcokig. Ezáltal a vevők hozzájutnának azokhoz az információkhoz, amelyek alapján körültekintőbb döntést tudnak hozni – emelte ki összefoglalójában a CNN Business.
Ez az interneten hozzáférhető, publikus adatbázis állandó és megváltoztathatatlan nyilvántartást vezet a tranzakciókról. Minden tranzakciót időbélyeggel látnak el, és hozzákapcsolják az azt megelőző tranzakcióhoz, így annak módosítása teljességgel kizárt.
A méltányos ellátási láncok létrehozása
A blokklánc által biztosított nyomon követhetőség felbecsülhetetlen értékkel bír például az olyan esetekben, amikor illegális, illetve emberi jogokat sértő értékesítési láncolatokat próbálnak feltárni. Nézzük például a halászatot!
Az Environmental Justice Foundation nevű környezetvédelmi igazságügyi szervezet szerint a világon kifogott halak 31%-a illegális halászatból származik. A Természetvédelmi Világalap (WWF) a problémát egy blokkláncra épülő nyomon követhetőségi projekt elindításával próbálja leküzdeni, amely a Csendes-óceán térségében történő tonhalhalászatra összpontosít. Januárban a csoport elindított egy nyomkövető platformot is, amelyet OpenSc-nek neveztek el.
A fedélzeten minden egyes tonhalat elektronikus jelzővel látnak el, amely a kikötőben és a feldolgozás helyszínén automatikusan regisztrálásra kerül. A kifogott állatok a csomagolás és az eladásra való előkészítés során egy speciális QR kódot is kapnak. Ha a fogyasztó a mobiljával beszkenneli a kódot, akkor láthatja, hogy a halat hol fogták, hol dolgozták fel és hogyan szállították a boltba.
A WWF a projekt során a szektor olyan emberi jogokat sértő gyakorlataira összpontosít, mint például a kényszermunka és a modernkori rabszolgaság. A blokklánc technológia segítségével sok új információt megtudhatnak az ellátási lánc dolgozóiról és a munkahelyi körülményeikről is.
„Ez semmiképp sem valamilyen varázslat, csupán a rabszolgamunkára alapuló kereskedelem visszaszorításának egy eszköze” – fogalmazott a WWF Ausztrália vezérigazgatója. Dermot O’Gorman azt is elmondta, hogy a szervezet kiterjesztené a gyakorlatot más árucikkekre is, így például a papírárura, a marhahúsra, a pálmaolajra és a tejtermékekre.
„A fenntarthatóságot a Földön csakis úgy tudjuk megvalósítani, ha a többi között képesek vagyunk felszámolni az illegális halászati tevékenységeket vagy a pálmaolaj-iparágban elterjedt emberi jogokat sértő gyakorlatokat” – mondta O’Gorman.
Áramvonalasabb ellátási láncokra van szükség
A bonyolult láncolatokon zajló kereskedelmi folyamatokat nehéz digitalizálni. Az igazi kihívás abban rejlik, hogy az áru eredetének a helyénél meg tudják győzni a halászokat és a gazdálkodókat az új megoldás használatának fontosságáról.
A vezérigazgató szerint pénzügyi ösztönzők felajánlása is segíthet ebben. Hozzátette, hogy számos kisebb termelőt azért érdekel az OpenSC, mert a termékfeltorlódás csökkentése és a kereslet-kínálat pontosabb előrejelzése által segíti a működésük optimalizációját és a költségeik lefaragását.
Az amerikai Walmartot és Carrefourt is felölelő szállítók és kiskereskedők globális hálózatának, az IBM Food Trust-nak az egyik vezetője szerint a blokklánc a hatékonyságot is látványosan növelheti. „Ha az ellátási lánc minden állomása megosztja egymással az információkat, annak jelentős hatása lesz, hiszen frissebb áru kerül a polcokra, és csökken a pazarlás mennyisége is” – emelte ki Ramesh Gopinath.
„Az adathozzáférés segítségével a szállítók pontosabban tudják prognosztizálni a piaci körülményeket, és jobban tudják lokalizálni a hozzávalók beszerzését. Ennek eredményeként pedig rövidebbé válhatnak az ellátási láncok” – tette hozzá.
Garantáltan eredeti termékek
