Egy utazási szokásokat vizsgáló, Egyesült Királyságban készített felmérés szerint 2017-ben a mobilitási problémákkal küzdők 39%-kal kevesebb alkalommal hagyták el a házukat, mint az egészséges emberek. Az intelligens technológiai készülékek és az okosvárosok elterjedésével azonban ez változhat.
A kedvező folyamatban pedig nagy szerepet játszik az „assistive tech”, vagyis a támogató technológiai iparág is. A Zion Market Research és Coherent Market Insights kutatásai szerint a szektor 2015-ben 14 milliárd dollárra becsült globális értéke 2024-re várhatóan 30,8 milliárdra fog nőni – összegezte az M2M Zóna a CNN Business cikke alapján.
Íme, három olyan csúcstechnológiai megoldás, amely megkönnyítheti a fogyatékkal élők számára a városi életet.
A lépcsőmászó kerekesszék
Jose Di Felice három éve súlyos motorbaleset következtében lebénult az egyik karjára és mindkét lábára. A kerekesszék használata során hamar szembesülnie kellett vele, hogy a lépcsők jelentik a legnagyobb akadályt. A Youtube-on keresett alternatív megoldásokat a problémára, és rátalált a Scewo-ra.
A startup cég egy olyan kerekesszéket tervezett, amelyet okostelefon segítségével lehet irányítani, többféle terepen is használható, a lépcsők megmászásához pedig speciális gumifelületet használ. Di Felice maga kérte, hogy tesztelhesse az eszközt, és nem sokkal ezután már nagy örömére a helyi városháza előtt tudott „lépcsőzni”. A speciális kerekesszéket várhatóan év végén kezdik el forgalmazni.
„Nincs időnk kivárni, mire mindenhol kiépítik a rámpákat. Ezért fejlesztettük ki ezt az eszközt, amely mobilitást biztosít és visszaadja az emberek szabadságát” – emelte ki Bernhard Winter, a Scewo alapító-vezérigazgatója.
Robotikus külső vázak
A viselhető technológia is egyre kifinomultabbá válik. A MyoSwiss nevű zürichi startup a robotvezérlés és a textil kombinációja segítségével fejlesztett ki egy külső vezérlésű vázat.
A kevesebb mint öt kilogramm súlyú exoskeleton az izmokat „megtoldva” segíti a mozgást, és stabilitást biztosít azok számára, akik mobilitási problémákkal küzdenek. A robotikus váz a térdnél és a csípőnél található szenzorok segítségével felismeri, hogy milyen fajta mozgást kíván a felhasználó végezni.
„A fejlesztésünk azoknak segít, akik a mindennapi életük során többleterőre vagy egy kis segítségre szorulnak. Például korlátozottan még tudnak járni, de egy székből felállni vagy lépcsőn felmenni már nem képesek” – mondta Jamie Duarte, a MyoSwiss vezérigazgatója.
A cég idén azt is lehetővé tette két mozgásproblémával küzdő ember számára, hogy részt vegyenek egy zürichi maratoni váltóversenyen.
Intelligens fehérbot
Egy másik forradalmi technológiai megoldás, amely sok ember életét megváltoztathatja, az a Young Guru Academy (YGA) mérnökei által tervezett okosbot.
A WeWalk elnevezésű eszköz ultrahangos szenzorok segítségével ismeri fel a mellkas feletti magasságban található akadályokat, és vibrálással figyelmezteti a használót. A bot az egyszerűbb navigáció érdekében okostelefonnal is párosítható, továbbá integrált hangalapú kereső funkcióval és Google Térképpel is fel van szerelve.
A WHO egészségügyi világszervezet adatai szerint 39 millió vak és negyedmilliárd gyengénlátó ember él a világon. „A repülő autók korában a látássérültek még mindig csupán egy egyszerű bottal közlekednek” – világított rá a régóta várt fejlesztések fontosságára a WeWalk alapító-vezérigazgatója, aki születése óta vak.
Kursat Ceylan hozzátette: a speciális vakvezető bot a dolgok internetéhez (IoT), illetve az okosvárosok technológiai megoldásaihoz is csatlakoztatható, ami igazán felhasználóbaráttá teszi a fejlesztést.
„Látássérültként a metrómegállóban soha nem tudom, hogy melyik az én kijáratom, nem tudom, hogy éppen melyik számú busz közeledik, vagy éppen milyen boltok vannak körülöttem. A WeWalk ilyen fontos támpontokat és információkat is meg tud adni” – emelte ki a cégalapító.
Éppen az érintettek számára túl drága a csúcstechnológia
„Ezek a projektek mind rendkívül izgalmas kezdeményezések, és sokak életébe nagy változásokat fognak hozni” – mondta a Leeds-i Egyetem fogyatékosságtudományi központjának igazgatója. „Azonban sajnos ezek a fejlesztések általában nagyon drágák, így a fogyatékkal élők nagy része számára nem lesznek elérhetőek” – hangsúlyozta Anna Lawson.
A költségeket illetően az egyetemi közlekedéstudományi intézet előadója szintén aggályainak adott hangot. Szerinte az egyetemes tervezésre is kellene összpontosítani. Ugyanakkor bármi, ami az emberek környezetükben történő navigációját segíti, pozitív kezdeményezés.
„Azzal, hogy a fogyatékkal élőket, mozgásukban korlátozottakat láthatóbbá, hétköznapibbá tesszük, a velük szembeni megértést és empátiát is erősítjük” – emelte ki Bryan Matthews.
A cikk megjelenését a Vodafone Business támogatta.
