• Decemberben is Magyarországon volt a legmagasabb az infláció az Európai Unióban. Igaz, a vártnál kisebb mértékben, de tovább emelkedett a mutató, így 24,5%-kal növekedtek a fogyasztói árak.
  • A hét eleji eséseket követően, Európában már pluszba fordultak a részvényindexek, de Amerikában is kedvező hangulat uralkodik. A magyar tőzsde azonban 0,2 százalékos mínuszban van.

  • Lassult az ipari termékek termelői árának növekedése éves összevetésben Németországban. Decemberben a termelői árak 21,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban a novemberi 28,2 százalék után. Az előző havihoz viszonyítva 0,4 százalékkal csökkentek a termelői árak.
  • 4%-os volt az infláció tavaly decemberben Japánban, ez 1981 óta a legmagasabb és a duplája az elemzők által várt számnak.
Kulcsfontosságú szintekhez ért a forint

400 alatt kezdte a hetet a magyar fizetőeszköz, 398,83-al indult. Kedden is tartotta magát a csökkenéshez, 396,75-ig küzdötte magát. A hét második felében a 394-es szint közelében tudott maradni. Pénteken egy euróért pedig 395 forint 60 fillért kell adni. A dollárral szemben is erősödés volt látható, a hét eleji 368,28-as szintről egészen 364,83-ig küzdötte magát a forint.

Az euró hullámzóan tartotta magát a dollárral szemben, a hét közepén kissé megingott, de pénteken visszatért a hét eleji, 1,0830-as szintjéhez.

Vége a szigorításoknak?

Több közgazdász szerint még három kamatemelésre készülhet az év első felében az Európai Központi Bank, de az év második felében már csökkenés jöhet az elemzők szerint. Arra számítanak, hogy a betéti kamatlábat három lépésben – a jelenlegi 2 százalékos szintről – 3,25 százalékos csúcsra emelik. A befektetők még nagyobb emelkedést látnak a betéti kamatlábnál, akár 3,5 százalékos vagy annál magasabb csúcsot jósolnak.

A Magyar Nemzeti Bank viszont felhagyott az alapkamat emelésével, 13 százalékon stabilizálták a szintet, az újonnan meghirdetett egynapos betét kamata 18 százalék.