2025 első három negyedévében 7490 új lakás épült Magyarországon, ami 14 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból. Az építések üteme így tovább lassult, ugyanakkor az építési engedélyek száma meredeken emelkedett, ami arra utal, hogy a következő években ismét több új lakás készülhet el.
Országosan 19 947 lakás építését engedélyezték vagy jelentették be egyszerű bejelentéssel, ez 37 százalékos növekedés egy év alatt. A növekedés döntően Budapesthez köthető, ahol több mint 7800 új engedélyt adtak ki – több mint kétszer annyit, mint tavaly. A XI. kerület különösen aktív: egyedül ott 3400 lakás építését tervezték, míg a XIII. kerületben további 1500-at.
Az átadott ingatlanok esetében ugyanakkor inkább a visszaesés dominált: a fővárosban 9,1 százalékkal, a megyei jogú városokban 33 százalékkal, a községekben pedig 22 százalékkal kevesebb lakás épült. Csak a kisebb városok tudtak enyhe, 1,5 százalékos növekedést felmutatni.
A lakásépítések földrajzi súlypontja továbbra is Budapestre koncentrálódik: a fővárosban átadott 2509 új ingatlan több mint fele mindössze három kerületben épült meg – a VIII. (631), XI. (421) és IX. kerületben (379). Vidéken a Balaton térsége maradt a legaktívabb: Siófokon 259, Keszthelyen 165, Balatonszemesen 154 új lakás készült el. A nagyvárosok közül Kecskemét (225), Nyíregyháza (121) és Érd (116) teljesítménye emelhető ki.
A természetes személyek által épített lakások aránya 40-ről 35 százalékra esett, míg a vállalkozásoké 65 százalékra nőtt, ami a piaci célú építkezések térnyerését jelzi. Az új ingatlanok fele családi házban, 39 százaléka társasházban, 8 százaléka lakóparkban található. Az átlagos alapterület 94,7 négyzetméterre csökkent, Budapesten pedig mindössze 67,5 négyzetméter az új lakások átlagos mérete.
Az értékesítési céllal épülő lakások aránya 65 százalékra nőtt, a saját használatúaké 33 százalékra mérséklődött – a trend tehát egyértelműen a befektetői szegmens erősödését mutatja.
A lakáspiaci aktivitás tehát kettős képet mutat: míg az átadott lakások száma egyelőre csökken, az engedélyezett projektek ugrásszerű növekedése alapján a következő években újra élénkülés jöhet. Az építőipari szereplők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a magas kamatkörnyezet, a dráguló kivitelezési költségek és a kereslet visszafogottsága továbbra is fékezheti a tényleges megvalósulást.
