Ezt a kört végül hat olyan területre szűkítették le, ahol a legrövidebb idő alatt a legnagyobb növekedést várják a szakértők, ahol a legtöbb hazai adottság van, és ahol a legkisebb a kitettség vagy kritikus függés. Ez a hat legígéretesebb terület a pénzügyi szolgáltatások és technológia, tehát a fintech, az önvezető járművek, illetve minden, ami önvezetéshez kapcsolódó technológia. Idetartozik továbbá az egészségügyi technológia, az agrár- és élelmiszertechnológia, illetve a biotechnológia.
„Az eddigi egyik legnagyobb szabású kutatásunkat csaknem egy évvel ezelőtt kezdtük meg. Arra számítunk, hogy az előttünk álló évtizedben nagyon kemény külső körülmények között kell gazdasági növekedést elérni. Ez igaz a világ egészére, de talán Európa más nagy világrégiókhoz képest – akár Kínához vagy az Egyesült Államokhoz képest is – különösen nehéz helyzetben van. Az európai versenyképesség nagyon leromlott, aminek többféle strukturális oka van. Ha az elmúlt időszak külső eseményeit tekintjük, idesorolható a covid-világjárvány, a háború és a szankciók is. Feladatunknak éreztük, hogy olyan területeket, olyan jó példákat keressünk, amelyek mégis segíthetnek kitörnie Magyarországnak" – fejtette ki a szakmai igazgató.
Dobos Balázs a korábbi nemzetközi példák közül kettőt emelt ki, amelyek akár relevánsak lehetnek a számunkra. „Az egyik az 1970-es évek válságai után az 1980-as években a dél-koreai elektronikai iparra alapozott ugrás, amikor is Dél-Korea csaknem megduplázta a globális gazdaságban elfoglalt súlyát. A korábbi 0,6% körüli arányt sikerült feltornáziuk 1,1-1,2%-ig. Gyakorlatilag a '70-es években megalapozták ezt az ugrást. A '80-as években pedig, ahogy a világ analógból elkezdett digitálissá válni, a dél-koreaiak az elektronikai iparban a saját beszállítóikat szintet emelve, eredeti gyártókat és eredeti saját márkákat tudtak felfuttatni. Valójában ennek a gazdasági gyümölcseit élvezik a mai napig" – részletezte.
A másik példa a hasonló gazdasági méretű Izrael: „jelenleg a magyar gazdaság részesedése a világ GDP-jéből 0,23 százalék, Izrael esetében ez az arány 0,25-0,26% körül van. A közel-keleti ország a 2008-as nagy gazdasági válság utáni évtizedben a startup ökoszisztémájára, a high-tech-re alapozva tudott egy szerényebb mértékű fejlődési ugrást elérni. Ráadásul ők nemcsak megtartották a súlyukat, de növelni is tudták".
Hallgassa meg a Nap Vendége műsorunkban elhangzott interjút, amelyben részletesen szó volt a Makronóm Intézet kutatásáról, a feltérképezett kitörési lehetőségekről és a legígéretesebb innovációs területekről, továbbá arról is, hogy a startupok, hazai vállalatok és egyetemek milyen szerepet játszhatnak mindebben – és ezt a folyamatot milyen szabályozásváltozásokkal lehet támogatni.
