„A legismertebb ipari digitalizációt mérő index, az európai uniós DESI index, ami alapján Magyarország az utolsó harmadban helyezkedik el. Csupán öt országot – Szlovákiát, Lengyelországot, Görögországot, Bulgáriát és Romániát – előzünk meg a digitális fejlettségben. A klasszikus, sokak által ismert példának Észtország számít, amely kiemelkedik minden tekintetben, a közszférában és a vállalkozások esetében is egyaránt jellemző, hogy alkalmazzák a digitális technológiákat" – mondta Purczeld Eszter, a Makronóm Intézet vezető elemzője A Nap Vendége műsorunkban.
A szakértő utalt az OECD kutatására, e szerint a digitalizációba, innovációba és főleg az adatvezérelt innovációs folyamatokba befektető cégek 10-15 százalékkal termelékenyebbek, mint azok a társaságok, amelyek ezt nem teszik meg. Mindez jól látszódik az észt példában is.
A Makronóm Intézet felmérésében 100 magyarországi kkv-val készítettek telefonos interjút. A többi között azt mérték fel, hogy a cégek hol tartanak jelenleg a digitalizációban, milyen a digitalizáció fok a termelési és üzleti folyamatokban vagy az értékesítés területén.
A krónikus munkaerőhiány az Ipar 4.0-t is lassítja
„Bár a vállalatvezetők kétharmada ismeri, érti az ipari digitalizáció, az Ipar 4.0 fogalmát, ennek ellenére csak negyedük alkalmazza ezt a gyakorlatban. A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a lemaradás elsősorban a termelési folyamatokban látszódik. Ez azt is jelenti, hogy nem a gépek beszerzésével van probléma, hanem többnyire azok működtetése okoz gondot. Az ipari digitalizációnak az egyik legnagyobb kihívása a megfelelő szakember megtalálása. Az üzleti döntéshozóknak tehát már nem arra van szüksége, hogy mennyiségi embereket állítsanak a gépek mellé, hanem olyan szakképzett és tudással rendelkezőket, akik az automatizált gépet, a dolgok internetét, vagyis az IoT-t tudják alkalmazni, és értik is egyaránt" – fejtette ki Purczeld Eszter.
Okosgyárak élesben
Az interjúban szó volt arról is, hogy bár a munkavállalókat hosszabb időre lefoglaló képzésekre kisebb a nyitottság, de a cégvezetők pozitívan ítéltek meg a gyakorlati tudást támogató kezdeményezéseket, így például a Modern Mintaüzem Programot. Ennek a lényege, hogy a szakemberek olyan vállalatoknál nézhetnek körül, ahol magas a digitalizáció fok, alkalmazzák például a mesterséges intelligenciát, az IoT-t, specializált rendszereik, egyedileg kialakított folyamataik vannak. További részletek, fejlesztési kulcskérdések és ipari, vállalati trendek az interjúban! A műsorvezető Lakatos László.
