Az Egyesült Államok korán lépett, és elkezdte jelentős ösztönzőkkel támogatni a belföldi gyártást számos csúcstechnológiában. Az Európai Unió különböző keretösszegű programjainak felhasználási területei között ezzel szemben átfedések vannak, végrehajtásukat pedig nagyon bonyolult bürokratikus procedúrák jellemzik.
A Makronóm Intézet vezető elemzője „A Nap Vendége” műsorunkban elmondta: az orosz-ukrán háborúra reagálva az unió létrehozta a REPower EU intézkedéscsomagot, amit a Next Generation EU pandémia utáni létrehozott alapból szeretne finanszírozni. Majd közbejött az amerikaiak iparági támogatást jelentő inflációcsökkentő törvénye, ami Európát is kedvezőtlenül érinti. Erre válaszlépésként az unió létrehozta a Green Deal Industrial Plan-t, ami nagyrészt a REPowerEU-nak az átcímkézése.
Santo Martin ezzel együtt úgy véli, a zöld átállásra allokált összegekkel nincs probléma, óriási pénzt szeretne erre fordítani az Európa. Ugyanakkor azt sem szabad szem elől téveszteni, hogyha le akarunk válni Kínáról, akkor nem elég ezekbe az iparágakba fektetni, hiszen nyersanyagok is kellenek a gyártáshoz.
„Jelenleg Kínából érkezik az Európai Unióba a zöld átálláshoz szükséges ritkaföldfémek 98 százaléka. Anélkül, hogy nem keresünk új beszállítókat, új nyersanyagforrásokat, nem lehet megvalósítani a leválást. Én azt látom, hogy ez lesz a legnagyobb kihívása Európának az elkövetkezendő 5-10 évben. A másik oldalon, viszont Kína már jelzésértékkel lépett a gallium és germánium ügyében, amikor exporttilalmat vezetett be az EU felé” – fejtette ki a vezető elemző.
Hozzátette: „az ázsiai országban 15-20 évvel ezelőtt felismerték, hogy a világ a zöld átállásra készül, és ebből nem akartak kimaradni. Gyakorlatilag most ott tartunk, hogy a napelemek csaknem 90 százalékát, a szélerőművek esetében pedig a 70-80 százalékot Kínából importáljuk. Akár a Nyugatról beszélünk, akár az Egyesült Államokról vagy Európáról, gyakorlatilag globális szinten ez látható”.
A szakértőt Nagy Károly arról is kérdezte, hogy az egyre jobban kiéleződő technológiai versenyt az orosz-ukrán háború indította be, vagy már korábban is érződtek ennek a jelei. A beszélgetésből az is kiderül, hogy mi történne egy Tajvan körüli kínai blokád esetén a világ chipgyártásával.
