Teljes elemzés az ingaállamok gazdasági előnyeiről, hátrányairól, a világgazdaságban és a nemzetközi politikában betöltött kulcsszerepükről. A Makronóm Intézet vezető elemzőjével Nagy Károly beszélgetett a Trend FM Nap Vendége műsorában.

Santo Martin kifejtette: ingaállamként számos középhatalmat lehet említeni. A legfontosabb jellemzőjük, hogy globális déli középhatalmak, és nem köteleződnek el gyakorlatilag egyik nagyhatalom felé se, ha úgy tetszik, pragmatikus külpolitikát folytatnak. Különböző dimenziókon keresztül építik a kapcsolataikat, hangsúlyosan például gazdasági vagy technológiai együttműködésről van szó. Tehát olyan érdekek mentén építik ki a kapcsolataikat a nagyhatalmakkal, melyek alapján ők egyensúlyban tudnak lenni, vagy akár képesek lavírozni különböző nagyhatalmak együttműködései között.

Jellemzőjük még ezeknek az országoknak, hogy jelentős stratégiai előnyeik vannak bizonyos szegmensekben, általában ezek nyersanyagok, vagy a földrajzi adottságokból adódóan vannak bizonyos stratégiai előnyeik, amelyekkel jó alkupozícióban vannak. A Makronóm Intézetnél az ingaállamok közül hét országot vettek górcső alá és vizsgálták meg, hogy pontosan, hogy épülnek fel ezeknek az államoknak a kapcsolatrendszerei.

Az interjúban szó volt a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és a Dél-afrikai Köztársaságot tömörítő BRICS szövetség bővítéséről is. Ez az együttműködés nem mondható olyan szorosnak, mint a biztonságpolitikán nyugvó NATO, vagy például az Európai Unió. Tehát egy sokkal lazább szövetségről van szó, mégis a politikai érdekeket próbálják összehangolni, és akár egymás közötti közös valuta tervezéséről is szó van. Fontos kiemelni, hogy a BRICS-nek a vezető nagyhatalma Kína.

Kérdésre válaszolva Santo Martin elmondta: Törökország úgymond a mintapéldája lehet az ingaállamoknak. Bár biztonságpolitikai együttműködése messze a nyugattal a legfontosabb, hiszen NATO-tag, ráadásul az európai kontinenshez közeli NATO-tagok közül a legnagyobb reguláris hadsereggel rendelkezik. Emellett a közel-keleti befolyása egyre jelentősebb, sőt az afrikai országokkal is két éven belül meghatszorozta a kereskedelmét. Tehát erőteljesen látszik Törökország azon törekvése, hogy regionális középhatalmi státuszát szeretné megerősíteni, és szélesíteni kívánja ezt a kört.

Észak irányba pedig Oroszországgal is együttműködik, vásárolja a kőolajat, finomítja és eladja jó áron Európának. A kétoldalú kereskedelme csaknem megkétszereződött Oroszországgal, mióta kitört az orosz-ukrán háború. Tehát profitál Oroszországgal való együttműködésből is, de másik oldalról drónokat ad el az ukrán hadseregnek is. „Ha van tökéletes ingaállam, akkor gyakorlatilag Törökország külpolitikája ezt abszolút lefedi” – emelte ki a vezető elemző.

További országelemzések, nemzetközi trendek, kitörési pontok a Nap Vendége műsorunkban elhangzott interjúban!