Cseh vs. magyar jegybank

Éles különbség van a magyar és a cseh gazdaság állapota között. Ott már azért kell a monetáris politikán szigorítani, mert elérték, sőt, néha meg is haladták a 2 százalékos inflációs célt. A csehek elfogadják azt is, ha erősödik a cseh korona az euróval szemben. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a Reggeli Monitorban megemlítette, hogy ha 1 százalékkal erősödik a cseh fizetőeszköz az euróval szemben, az lényegében egy 25 bázispontos kamatemelésnek felel meg. „A cseh jegybank azt árazta be magának, ha a második negyedévben átlagosan 24,9-re erősödne az euró-cseh korona árfolyam, akkor köszönik szépen ők hátradőlnek, és nem fognak szigorítani” – jellemezte a cseh monetáris helyzetet Virovácz Péter. Egyelőre viszont stabil az euró-cseh korona árfolyam, ezért lehet, hogy rá lesznek kényszerítve a kamatemelésre.

A szakértő szerint a cseh és a magyar monetáris politika közötti lényeges különbség, hogy a cseh központi bank minél többször szeretne szigorítani, míg a Magyar Nemzeti Bank minél tovább tartaná a laza monetáris politikát. A cseh gazdasági döntéshozók szerint 2019-2020 környékén lassulni fog a globális gazdaság, és akkor jó lenne egy monetáris lazítás. Ha viszont 0 közelében vannak a kamatok, akkor az újabb lazításra gyakorlatilag nincs lehetőség. Virovácz Péter szerint Magyarország ebbe a csapdába eshet, ha nem kezdi el idejében megemelni az alapkamatot.

Csehország a korábbi, 0,05 százalékos alapkamattal, a negatív betéti kamattal és a korábbi árfolyamrögzítéssel csúnyán megégette magát, mert összességében óriási veszteségeket halmozott fel az ottani jegybank. Még egyszer, ezt a társadalom sem fogadná el – magyarázta az ING vezető elemzője.

Virovácz Péter szerint a lengyel jegybank félúton van a cseh és a magyar monetáris politika között. A 1,5 százalékon tartott alapkamat nagyobb mozgásteret jelent bármelyik irányba. Korábban a lengyel jegybanki elnök ki is jelentette, hogy amint kamatot kezd emelni az Európai Központi Bank, akkor ők is szigorítani fognak. Ez várhatóan 2019 júniusától indulhat. Ehhez képest a Magyar Nemzeti Bank azt mondta, hogy az EKB szigorítása után is kivár pár hónapot. Az ING vezető elemzője úgy látja, hogy eddig a régiós nemzeti bankoknak szerencséjük volt, talán a cseh jegybank volt a kivétel.

Virovácz Péter szerint a Magyar Nemzeti Bank kényszerpályán volt, mert a hitelezés beindítása miatt szükség volt a rendkívül alacsony kamatokra. Hogy mi lesz 2019-2020-ban, amikor megszűnhet a régióban ez az uniós forrásbeáramlás, az nagy kérdés. Akkor újra a jegybankok léphetnek elő a gazdaság felpörgetése érdekében.

Európai inflációs helyzet és EKB

Az európai országok inflációi továbbra sincsenek a 2 százalékos cél közelében. Nehéz igazságot tenni abban, hogy az erőteljes európai növekedés mellett vajon még szükség van-e az eszközvásárlási program további működtetésére. Virovácz Péter szerint ennek a programnak is köszönhető, hogy jobban teljesítenek az európai gazdaságok, főleg az úgynevezett perifériaállamok, például Görögország, Spanyolország vagy éppen Olaszország. Ezeknek az állampapír-piaci hozamait lejjebb tudta szorítani az Európai Központi Bank.

Az ING vezető elemzője szerint a történelem megtanította az EKB elnökét, hogy lassan, óvatosan lehet csak kihátrálni a monetáris lazításból, ellenkező esetben sokkhatást okozhat, például a görög és az olasz piacon. „Az eszközvásárlási program a jelenlegi szeptember helyett, akár decemberig velünk maradhat” – mondta Virovácz Péter.

Jens Weidmann, az EKB esetleges következő elnöke már abbahagyta volna az eszközvásárlási programot. Ez azonban csak Németország számára lenne megfelelő.

Kereskedelmi háború Kína és az Egyesült Államok között

„Donald Trump kitalál valamit, benyújtja, majd a kormánya rájön, hogy ez így nem jó, és próbálja kijavítani a hibákat” – jellemezte a kiszámíthatatlan amerikai gazdasági politikát az ING vezető elemzője. Virovácz Péter a műsorban úgy látta, hogy Kína az, amely inkább felnőtt módon viselkedik, mert egyelőre a komoly lépésekkel kivár.

A szakértő arról is beszélt, hogy ha az Egyesült Államok, az Európai Unió és Kína kölcsönös vámemelésekbe kezdene, vagyis globális kereskedelmi háború robbanna ki, akkor azt az egész világgazdaság megszenvedné. Becslések szerint az amerikai gazdaság két éven belül a GDP-jének 2 százalékát elveszítené, de a kínai és az EU GDP-jének is 1 százaléka elveszne. Virovácz Péter szerint ugyanakkor érzékelhető, hogy a kínaiak és az amerikaiak elkezdtek tárgyalni a színfalak mögött. Itt hallgathatja meg a teljes beszélgetést.