Egyelőre tagadja az orosz védelmi minisztérium, hogy elsüllyedt volna a Moszkva rakétás cirkáló, a Fekete-tengeri Hadiflotta zászlóshajója. Mariupol továbbra is ádáz harcok helyszíne, az amerikaiak pedig újabb 800 millió dolláros fegyverszállítmányt küldenek Ukrajnának. Ezúttal már páncélozott szállítójárművekkel és helikopterekkel is segítik az ukrán haderőt. Az orosz katonák állítólag egyre többször tagadják meg a parancsot, bár ezt független forrásból lehetetlen ellenőrizni.
Újabb 800 millió dolláros fegyverszállítmányt jelentett be Ukrajnának az amerikai elnök. Joe Biden telefonon egyeztetett tegnap az ukrán elnökkel. A csomag tartalmaz egyebek között 300 páncélozott járművet, tüzérségi fegyvereket, drónokat és vegyi támadás elleni védőfelszerelést is. Nem sokkal korábban az ukrán elnök videóüzenetben sorolta fel, hogy mire van szüksége a hadseregnek. A kijevi vezérkar szerint az orosz erők készen állnak arra, hogy újabb offenzívát indítsanak Ukrajna keleti és déli részein.
Közben kigyulladt egy orosz rakétacirkáló. A Fekete-tengeri Flotta Moszkvának nevezett hajóján az orosz védelmi minisztérium állítása szerint lőszerrobbanás következett be, az ukránok viszont azt állítják, hogy rakétatalálat érte a cirkálót. Videó arról, hogy mi történhetett a hadihajóval.
Közben az északkeleti Szumi megye kormányzója közölte, hogy a régióban több mint száz polgári személy vesztette életét a háború kezdete óta, ez a szám napról napra nő, ugyanis folyamatosan találnak holttesteket kínzások nyomaival. Az előzetes számítások szerint az orosz támadások okozta károk értéke meghaladja a 10 milliárd hrivnyát. Az ukrán védelmi miniszter közölte, hogy az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolnál több mint tízezer orosz katona tartózkodik, akik próbálják ellenőrzésük alá vonni a kulcsfontosságú kikötővárost. Oroszország azt állítja, hogy átvette az irányítást, az ukránok viszont azt, hogy tartják állásaikat.
Van még esély a béketárgyalásokra Oroszország és Ukrajna között - jelentette ki az osztrák kancellár, aki a napokban találkozott mindkét ország vezetőjével. Karl Nehammer az APA osztrák hírügynökségnek azt mondta, mindkét vezető háborús lelkiállapotban van, de mindketten tudják, hogy ennek valamikor véget kell vetni. A kancellár szerint előbb fokozódni fognak a harcok a kelet-ukrajnai Donyec-medence térségében, mindkét fél nagyon intenzív és emberi szempontból pusztító harcra készül.
Teljes elszigeteléssel kell járnia az Oroszország elleni szankcióknak - jelentette ki a lengyel elnök, miután hazatért a három balti ország elnökével tett közös kijevi útjáról. Andrzej Duda szerint a gazdasági büntetőintézkedések mellett ki kell zárni Moszkvát a nemzetközi szervezetekből, például a sportszervezetekből. Közben az észt elnök katonai támogatást ígért Ukrajnának, az ország saját védelmi költségvetése egyharmadát szánja Kijevnek.
Mindhárom nagy amerikai hitelminősítő intézet visszavonja az orosz cégek minősítését. Sem a Moody’s, sem a Fitch, sem pedig az Standard & Poor’s nem nyújt többé adósbesorolást az orosz cégeknek. Deák András György, a Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa úgy látja, ez már valójában nem sokat jelent gazdasági szempontból, mert a nyugati pénzpiaci szereplők az orosz-ukrán háború kitörése óta egyébként sem nyújtanak hiteleket Oroszországnak.
Bár a következő időszakban is nagy mozgás várható az orosz rubel piacán, szakértők most óva intenek attól, hogy ebben spekuláljon bárki az orosz-ukrán konfliktus miatt. Hiába kecsegtet mindez nagy nyereséggel, ha szankciókkal büntetik Oroszország banki rendszereit, még az is kérdéses, hogy a rubelben vagy az orosz tőzsdén spekuláló hogy jut hozzá a befektetett pénzéhez.
Az orosz-ukrán konfliktus miatti szankcióknak valószínűleg jelentős hatásai még nincsenek a már publikált európai adatokban, a súlyosabb gazdasági veszteség inkább akkorra tehető, ha ezek fokozódnak.
Mi várható az amerikai választások után az orosz-ukrán fronton és Közel-Keleten? Mennyire tekerheti fel a kampányígéretekhez hűen Donald Trump a Kínával való vámháborút?
Az év végi kereskedelmi hajráról és annak logisztikai, valamint munkaerőt érintő kihívásairól beszélgettünk az IKEA Soroksár fulfillment vezetőjével és az euJobs HR-Group elnökével.
A 2024-es nehéz év után jövőre kedvezhet a kormányzat a nyugdíjasoknak. Az év elején 3,2%-os emelésre, majd 13. havi nyugdíjra és év végén előre láthatóan nyugdíjprémiumra is számíthatnak.
Három évvel a radikális iszlamista tálibok hatalomátvétele után Afganisztán rendkívül súlyos gazdasági és humanitárius válságban van, a lakosság 70%-a segítségre szorul.
