Az egyetem Adatelemzési és Informatikai Intézetének vezetője elmondta, hogy a modell gépi tanulással, demográfiai tényezőket figyelembe véve három csoportba ossza az ügyfeleket és ezeknek megfelelően kapnak tanácsokat a programtól. Kő Andrea hozzátette, hogy egyelőre tesztelési fázisban van a rendszer, de már a továbbfejlesztésen dolgoznak. A szakember szerint a modell hivatalos indulása eredményezheti azt is, hogy többen nyitnak majd a befektetések világa felé.

Az első csoporthoz tartozók – a tőzsdétől idegenkedők – jellemzően állampapírokat, befektetési alapokat és részvényeket vásárolnak, de államkötvényeket általában nem. Ők az elmúlt 3 évben nem vállalkoztak tőzsdei befektetésre, és nem követték rendszeresen a vásárolt részvények teljesítményét. A demográfiai jellemzők alapján idesorolhatók például a posztgraduális végzettségű és az alacsonyabb vezetői állásokban dolgozó potenciális befektetők.

A második csoport tagjai – a mindenevők – jellemző befektetési terméknek tekintik a tőzsdén jegyzett részvények, befektetési alapok, állampapírok mellett az önkéntes nyugdíjpénztárakat és az államkötvényeket is. További jellemzőjük, hogy az elmúlt 3 évben fektettek be a tőzsdére és rendszeresen figyelemmel követték a részvények teljesítményét. Idetartoznak például jellemzően a 45 év körüli, illetve a Budapesten kívül élő, havi 300 ezer forint körül kereső válaszadók.

A harmadik csoportban gyakran mellőzik a befektetési alapokat, ugyanakkor a legkedveltebb befektetési eszközük a tőzsdén jegyzett részvények, az önkéntes nyugdíjpénztárak és állampapírok. Az elmúlt 3 évben a tőzsdén is vásároltak, és rendszeresen ellenőrizték a részvények árfolyamát. A demográfiai jellemzők alapján ebbe a körbe tartoznak az 500 ezer forintot meghaladó havi jövedelműek, valamint az alacsonyabb vezetői állást betöltő, főiskolai vagy egyetemi végzettségű válaszadók.

Kő Andreával Berla Attila beszélgetett a Reggeli Monitorban.