Vlagyimir Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió a szeptember 23. és 27. közötti időszakra népszavazás megtartását kezdeményezte az Oroszországhoz történő csatlakozásról.

Az elnök közölte, hogy Oroszország el fogja fogadni a régiók lakosságának döntését, és biztosítani fogja a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságban, valamint a teljes vagy részleges megszállás alá került Herszon és Zaporizzsja megyében a referendum lebonyolításának biztonságos feltételeit.

A Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos hadkötelezettség csak a tartalékosokra vonatkozik, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges. A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

A kérdés az, hogy hetek vagy akár hónapok, amíg az új tartalékosok kiképzése megtörténik és alkalmasak lesznek a bevetésre. Az orosz elnök fenyegetőzött a nukleáris fegyverek használatával is, és azt mondta, hogy nem blöfföl. Tálas Pétert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Intézetének munkatársát Nagy Károly kérdezte.

Putyin kijelentette, hogy a hadiipari komplexum vezetői közvetlenül felelősek a fegyverek és hadfelszerelések gyártásának, valamint kapacitásuknak növeléséért. Azt hangoztatta, hogy a részleges mozgósítás teljes mértékben megfelel az országot fenyegető veszélyeknek. Mint mondta, az intézkedésre Oroszország szuverenitásának és területi integritásának védelme, a nép és „a felszabadított területeken élő emberek biztonságának garantálása érdekében van szükség".

Az elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni. Azt állította, hogy a Nyugat szét akarja rombolni Oroszországot, és nem engedte, hogy Ukrajna diplomáciai úton rendezze vele a konfliktust, pedig az áprilisi isztambuli tárgyalások alatt készséget mutatott a megegyezésre.

Korábban a Kreml és kormánypárti tisztségviselők többször hangoztatták, hogy Oroszország nem készül mozgósításra. Az orosz tőzsdeindex a bejelentés hatására 9,45 százalékponttal csaknem 2000 pontra esett, miután hétfőn az ukrajnai régiókban megtartandó népszavazásra is negatívan reagált.

Vlagyimir Putyin bejelentése azt jelzi, hogy a háború nem Moszkva tervei szerint zajlik – közölte az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a Reuters hírügynökséggel. Mihajlo Podoljak szerint az orosz elnök igyekszik a Nyugatra hárítani a felelősséget az indokolatlanul megindított háború és Oroszország egyre romló gazdasági helyzete miatt.

A részleges katonai mozgósítás „újabb rossz és téves lépés" az Ukrajna elleni törvénysértő háborúban – jelentette ki a német alkancellár szerdán Berlinben. Robert Habeck egy más ügyben tartott tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Putyin döntése tovább súlyosbítja a nemzetközi jog előírásait sértő támadó háborút.

Kína párbeszédre szólítja fel az ukrajnai háborúban szemben álló feleket, és arra kéri őket: találják meg a módját minden érintett biztonsági aggodalmainak eloszlatására – mondta Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő. Peking egyúttal támogatásáról biztosította a konfliktus békés megoldására tett erőfeszítéseket.