Talán furcsának tűnik a nyári kánikula végén ilyet olvasni, de ha Izlandra készülünk, mindenképp tegyünk be a táskába egy vastag téli kabátot is.

A szigetre elsősorban a különleges természeti látnivalók miatt látogatnak el a turisták, sokaknak a bakancslistájukon is rajta van egy ilyen körutazás. A sziget repülővel is megközelíthető, de akár turistahajóval is – ahogy a Világjáró Magazin beszámolójából hallhattuk. A 12 napos hajókirándulás Izlandot, majd Írországot vette célba. Az amszterdami indulás után először a vulkanikus sziget északi, a turisták által kevésbé ismert részén kötöttek ki, Akureyri városánál.

Már eleve a fjordokba ömlő vízesések, gleccserek melletti behajózás is különleges látnivaló. Az utasok számára vagy a szervezett, „kiszámíthatóbb" turistaprogramok ajánlhatók, vagy autót is bérelhetnek, és így kalandozhatnak a természeti csodák között. Ez utóbbi az izgalmasabb, kötetlenebb formája a kirándulásnak, de mindenképpen érdemes figyelni, hogy le ne késsük a hajó indulását.

Akureyriből egy több mint 7 kilométeres alagút vezet a sziget belseje felé, amelynek a végén egy hamisítatlan izlandi geotermikus terület tárul a szemünk elé, a Mývatn-tóval. A sekély tó északon, a Krafla tűzhányó közelében jött létre.

Errefelé lépten-nyomon gejzírekbe ütközhetünk, aminek oka a sziget vulkanikus eredetéből adódik. Évezredekkel korábban az eurázsiai és az észak-amerikai tektonikus lemezek ütközéséből egy hatalmas vulkánkitörés keletkezett, majd a megszilárdult magma helyén jött létre Európa legészakibb országa.

A tektonikus lemezek mozgása miatt a sziget alapterülete évről-évre egyre nagyobb lesz, a két lemez határán húzódó árok pedig évente néhány centiméterrel szélesedik. A holdbéli tájak sem ritkák, ami a filmeseket is meghódította. A homokkal borítottnak tűnő hegyek gyűrűjében forgatták például a Majmok Bolygója néhány epizódját is.

Mínusz 10 fokban is kellemesen fürdőzhetünk

A hajóutazás következő állomása a főváros volt. Rejkyavíkban él a 350 ezres lakosság 60 százaléka. A sziget „nagyvárosai" között található Keflavík is.

A fővárosból kiindulva, ha csak rövidebb kirándulásra van időnk, akkor az Arany Kört érdemes megtenni. Ennek a túrának a három állomása: a Gullfoss vízesés, a Strokkur gejzír, illletve a Thingvellir Nemzeti Park.

Egyes gejzírekből hat-tíz percenként lövell ki a forró víz, és hoz létre melegvizes természetes vagy mesterségesen kialakított tavakat. Ezekben a legkeményebb tél során is jóleshet a fürdőzés, hiszen őrzik az állandó 37-38 fokos hőmérsékletüket. Ugyanakkor vannak több száz fokos feltörő gejzírek is, de ezek veszélyeire táblák figyelmeztetik a közelben járókat.

Izlandot nem csak a természeti környezet miatt hívják zöld szigetnek. A geotermikus energiát villamosenergia-termelésre is használják, a cél pedig az, hogy 2040-re csak megújuló, zöld energiából fedezzék a lakosság és a vállalatok energiaigényét. Emellett 2030-tól a tervek szerint már csak zöld rendszámos autókat szeretnének látni a helyi utakon.

A Világjáró Magazin adását itt hallgathatják meg, a műsor házigazdái: Szabó Virág, a Világjáró magazin alapítófőszerkesztője és Almásy Gyula, a Világjáró kiadóigazgatója.