A termelők ugyan már korábban felismerték a modern istállók fontosságát, és a tehenek „komfortérzetének" jelentőségét, de a termelési és a kiesési adatokon kívül eddig nem állt rendelkezésre megfelelő információ arról, hogy mi is zajlik napi szinten az állatállomány közvetlen környezetében. Ebben hozhat látványos előrelépést az IoT, vagyis a Dolgok Internete technológia.
A mikroklíma mérésének egyik fő célja, hogy segítse a gazdálkodókat az állatokat érő hőstressz előrejelzésében és hatásainak kezelésében. A nem megfelelő hőmérsékleti viszonyokból eredő tejveszteség ugyanis egyre nagyobb gazdasági kiesést okoz a termelőknek. Az elmúlt évtizedekben hazánkban is sokat romlott a helyzet, amelynek egyik oka a klímaváltozás – írta az Agroinform.hu portál.
Az Invitech nemrégiben jelentette be, hogy IoT Insights néven elérhetővé teszi IoT-fejlesztéseit. A nyílt platform célja, hogy a többi között a mezőgazdaságban is segítse a gazdálkodókat a már bevált innovatív technológiai megoldásokkal.
Digitalizáció és mezőgazdaság
A tejtermelő teheneket körülvevő mikroklíma adatainak összegyűjtésére és feldolgozására a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Holstein Genetika Kft. és az Invitech közös együttműködésben kezdte meg a kutató-fejlesztő munkát.
Az igények szerint meghatározott adatok gyűjtése szenzorok segítségével történik. Az érzékelők különböző fizikai paramétereket mérnek, így például a többi között a hőmérsékletet, a légnedvességet és a légnyomást. A beérkező adatokra és az azokból készült elemzésekre építve jelentősen javítható a termelés hatékonysága és az erőforrások kihasználása is. Mindez egyúttal a költségek és a környezetterhelés csökkenését is eredményezi.
LoRa-hálózaton kommunikálnak a szenzorok
Az adatok továbbítása egy speciálisan erre fejlesztett telekommunikációs rendszer, az úgynevezett LoRa segítségével zajlik.
Az Invitech üzleti infokommunikációs megoldásszállító által telepített LoRa (Long Range) hálózat legfőbb előnyei:
- a nagy hatótávolság (nyílt területen akár 10 kilométer) áthidalása az érzékelők és a bázisállomás között;
- az automata vezérlés, illetve beavatkozás lehetősége,
- valamint az extrém alacsony energiaigény, aminek köszönhetően akár 5-8 évre is elegendő lehet a rendszerhez használható akkumulátor.
Az adatok feldolgozását és megjelenítését egy egyedi fejlesztésű alkalmazás végzi el, amely szintén az Invitech budapesti adatközpontjában működik. Az adatok tehát nem hagyják el az országot, hiszen a teljes adattovábbítási és feldolgozási infrastruktúra a hazai cég tulajdonát képezi.
A BME munkatársai a szenzorok fejlesztésével járulnak hozzá a projekt sikeréhez.
