QSR, vagyis Quick Service Restaurants. Idehaza leginkább a „mekit" ismerjük ezen a fedőnéven, ha tágabb fókusszal, szakmai alapon közelítünk, inkább a gyorsétterem szó a megoldás. Amikor beugrunk egy ilyen helyre, bele sem gondolunk, milyen hatalmas mennyiségű alapanyagra van szükség a zökkenőmentes és villámgyors kiszolgáláshoz, ahhoz, hogy a hamburger és a szalmakrumpli 50 másodpercen belül a tálcánkon landoljon.

Mennyi hűtőkocsi, hűtött raktár szükséges egy ilyen szolgáltatás fenntartásához? Milyen kihívások rejlenek több ezer gyorsétterem logisztikai ellátásában? Haiman Ferenc a QSR után elnevezett Quick Service Logistics (QSL) magyarországi cégvezetője a sok egyéb mellett erről is beszélt a Trend FM műsorában.

„A gyorséttermek ugyanazt a logisztikai minőséget várják el minden egységükben. Hiába van a raktárunk Üllőn, az ehhez legközelebbi maglódi éttermi egységbe ugyanolyan gyorsan, ugyanolyan színvonalon kell szállítanunk, mint Zalaegerszegre vagy Nyíregyházára. Mi nem csak szállítunk és raktározunk. Mivel a gyorséttermek célja, hogy a lehető legjobb minőséget biztosítva, a lehető leggyorsabban kiszolgálják a vevőiket, az alapanyagok beszerzését is kiszervezik a hozzánk hasonló cégeknek, kizárólag azzal foglalkoznak, amihez értenek, a sütéshez és a főzéshez." Hozzátette, az alapanyag-beszerzésben van kockázat, a Covid-pandémia kezdetén például ott álltak hatalmas készlettel, miközben minden étterem be volt zárva. Szerencséjükre a partnereik együttműködően normálisan kezelték a helyzetet.

A QSL hazai cégvezetője az extrém szállítási körülményekre is kitért. A vállalatnak három különböző hőmérsékleten kell szállítania a különböző alapanyagokat, ami miatt sok szállítóautójuknak különleges a belső kialakítása. Van olyan kamionfelépítmény, amelyet három részre lehet választani, és egyidejűleg megoldható a fagyasztás, a hűtés (1 és 4 közötti Celsius-fok) illetve a száraz áruk szállítása szobahőmérsékleten.

A nagyobb hatékonyság nemcsak a QSL-nek éri meg, hanem az éttermeknek is, hiszen egyszerre átvehetnek nagyobb tételeket. Az egységek az éttermi tér legnagyobb részét vendégtérként használják, nincs módjuk tetemes készletet hűtőkamrában tárolni, sok esetben minimális raktári kapacitásuk van. Nagy segítség számukra, ha ezt helyettük megoldják a logisztikai cégek. A vállalat egy egységbe heti két-három alkalommal szokott készletet vinni.

Ahogy a hazai társaságok nagy részét, a QSL-t is megrángatta az energiaválság, ami Haiman Ferenc elmondása alapján kiemelt téma a vállalat központi menedzsmentjében is. „Az üzemanyagárak növekedése vagy a hűtőházaink ellátása az égbe szökött villamosenergia-árak mellett hatalmas nehézség. Próbálnánk alternatív megoldásokat találni, de a raktárunkat például béreljük, a főbérlő dönti el, hogy van-e lehetőség alternatív energiaforrást igénybe venni."

Tetézheti a gondokat az időnként előforduló madárinfluenza is. Ahogy a cégvezető fogalmaz, egyik legnagyobb ügyfelük a friss csirke sütésére alapozza a tevékenységét, ezért nagy probléma, hogy időnként a hazai csirkefarmokon, feldolgozó üzemekben is felüti a fejét a kór. Egy ilyen periódus 6-8 hétig is eltart, rengeteg friss hús kiesik a szállítási láncból, emiatt előfordulhat, hogy fagyasztott termékeket kell beszerezniük – legtöbb esetben a határon túlról. „Ha külföldre kell mennünk az áruért, az 15-20 százalékkal is megnövelheti a szállítási és tárolási kapacitásunkat, hiszen plusz kamionokat is forgalomba kell állítanunk, illetve meg kell oldanunk a messzebbről érkező termékek elhelyezését. Ez súlyos logisztikai próbatétel" – ecsetelte Haiman Ferenc.

A háború és a gazdasági krízis okozta közúti áruszállítási bizonytalanság miatt azt látni, hogy a gyártók és a forgalmazók egyre nagyobb árukészletet halmoznak fel. Emiatt a cég előtt tornyosuló egyik nagy idei kihívás, hogy miképp találjanak helyet a megnövekedett árumennyiségnek.

„Fagyasztott- és hűtöttraktár-kapacitást kellene növelni, de ehhez hőmérséklet-szabályozott raktárakra van szükségünk, ez nem egyszerű. A bővítés 1500-2000 négyzetméteres, 10-12 méteres belmagasságú mínusz 18-20 fokosra hűtött raktárak esetében igen komoly technológiai fejlesztést jelent, így óriási befektetést igényelne."

A logisztikai cégeknek a hazai munkaerőhiánnyal is meg kell küzdenie, hiszen a szállítmányozási szektorból sokan külföldre mentek dolgozni. Dacára annak, hogy Budapest az ország logisztikai központja az átlagosnál magasabb fizetésekkel, a főváros környékén naponta küzdenek azzal, hogy nincs elegendő munkavállaló. Az itthon maradókkal sem mindig könnyű, a cégvezető extrém példát is hozott: a minap vettek fel egy kollégát, aki három munkanap után eltűnt, és azóta sem tudják érni.

Kézenfekvő megoldást jelentene a gépesítés, ám a szakember hangsúlyozta, az élelmiszeripari logisztikában nincs akkora árrés, mint más szektorokban, ezért nem egyszerű úgy robotizálni, technológiai fejlesztéssel kiváltani az élő munkaerőt, hogy a haszon is megmaradjon. Amennyire lehetséges, a vállalat gépesítette a raktárát.

A jövőre nézve biztató hír számukra, hogy az infláció nem szegte a fogyasztók kedvét – a gyorséttermekben sem. „A 2008-2009-es gazdasági válság idején is azt tapasztaltuk, hogy többet ettek gyorsétteremben az emberek, a drágább éttermi szolgáltatás helyett is ott fogyasztottak."

További részletekért hallgassa meg Érczfalvi András interjúját!