A Felelős Gasztrohős Alapítványt 2012-ben hozták létre, a kezdetek idején a fő profiljuk a vendéglátóhelyek fenntartható működésének a segítése, az alapok megteremtése volt. Ennek fontos eleme a szervezet által létrehozott Fenntartható Vendéglátóhely minősítés, amely a környezetbarát étkezést támogatja és promotálja. Kiss-Szabó Eszter kommunikációs vezető a Turizmus.com műsorunkban elmondta: a fiatalabb generáció részéről tapasztalható egy erőteljesebb igény, és éppen az ő szorgalmazásukra újították meg és szigorították a minősítési rendszerüket. Jelenleg három szintet különböztetnek meg: a Tudatos, az Inspiráló és a Mester szintet.

Az előrelépésben a kommunikációs vezető szerint is fontos a további edukáció, valamint a közösség ereje is sokat tud lendíteni a folyamaton. Hozzátette: a jó példák sokszor olyan vendéglátóhelyekről kerülnek ki, ahol a tulajdonos, a séf vagy az üzletvezető beleáll ebbe az irányba, és jó értelemben úgymond megfertőzi az egész vállalkozást. Kiss-Szabó Eszter arról is beszélt, hogy bizonyos alapanyag-mennyiség felett, nagyobb cégméretnél jóval nehezebb zöldebbnek lenni. Szerinte a nagyobb vállalkozások számára kitörési lehetőséget jelenthetnek a technológiai és energiahatékonysági fejlesztések.

Ruprecht László séf, a Stílusos Vidéki Éttermiség (SVÉT) elnöke is a szemléletformálás fontosságát emelte ki. Úgy véli ahhoz, hogy a vendéglátásban erőteljesebbé váljon a fenntarthatóság, a többi között fontos a megfelelői termelői háttér és beszerzési források megteremtése is. A folyamatot az is nehezíti, hogy a nagyobb cégek lobbitevékenysége értelemszerűen erősebb, mint az újraéledő háttérmezőgazdaság ereje, ahol sokszor csak egy-két generáció óta létrejött kisgazdaságok működnek.

A 2013-ban alapított SVÉT-nél a hazai és külföldi rendezvényeken is fontosnak tartják a minőségi termelők bemutatását. Ruprecht László szerint a kistermelők akkor tudnak megerősödni, ha a lakosság edukációja még nagyobb szerepet kap, és a fenntarthatóbb szemlélet, a tudatosabb étkezés egyre inkább bekerül a mindennapi életükbe. Ma még azt a tapasztalat, hogy ha egy vidéki étterem csak a közvetlen környezetéből vásárol alapanyagokat, akkor korlátozottabb szolgáltatásra képes, például csak szűkebb, időszakosabb étlappal tud dolgozni.

A további részletekről és a fejlődési lehetőségekről hallgassa meg Érczfalvi András interjúját!