Az interjúban az adózás európai és régiós összehasonlításáról is szó volt. A megkérdezett jogász az európai adórendszerek összevetésénél elsősorban három adónemet említett: a személyi-jövedelemadót, a társasági adót és az általános forgalmi adót. Úgy véli, hogy a 9 százalékos társasági adó jelentősen javította az elmúlt 10 évben Magyarország működőtőke-vonzó (FDI) képességét, és szinte exponenciálisan megnövelte a hazánkba érkező FDI összegét.

Az SZJA-val kapcsolatban elmondta: „2011. január 1-jétől 16 százalék az SZJA-kulcs, 2016-tól pedig 15 százalék. Bár 2017-ig látható volt egy negatív költségvetési hatás, de innentől kezdve már kimutatható az alacsony adókulcs pozitív hatása. Míg 2010-ben a személyi SZJA-ból származó bevétel 1768 milliárd forint volt, addig 2021-ben elérte a 2887 milliárd forintot. A növekedésnek két oka van: egyrészt a keresetek, tehát a reálbérek is rendkívül megnőttek az elmúlt 12 évben. A másik ok pedig az alacsony szja-kulcs gazdaságfehérítő hatása" – részletezte Szűcs Gábor.

Az áfával kapcsolatban kifejtette: „tény, hogy Európában a legmagasabb a magyar áfakulcs a 27 százalékkal. Ugyanakkor nem arról van szó, hogy ez a mérték kiugró lenne a többi országhoz képest. Az uniós tagállamokban gyakorlatilag 20 és 27 százalék között mozog az áfakulcs. A másik oldalon viszont az SZJA a magyar egykulcsos rendszerrel szemben az európai országok többségében többkulcsos, és a magasabb jövedelműek számára a felső sávban akár 55 százalék is lehet az adózás. Ausztria és Franciaország a csúcstartó, de a portugáloknál, görögöknél, finneknél szintén 50 százalék fölött van az adó felső kulcsa a személyi jövedelemhez képest".

A jogász azt is kiemelte, hogy Magyarországon is vannak olyan termékek – például gyógyszerek, gyógyipari termékek, könyvek, bizonyos élelmiszerek –, amelyek után kedvezményes 5%-os áfát kell fizetni. További részletekért hallgassa meg Érczfalvi András interjúját!