Regős Gábor hozzátette: a fő tényezők között ki lehet emelni az energiaárakat és a forintgyengülés hatását is. Mivel Magyarország egy kis nyitott gazdaság, ezért nagyon érezteti hatását a hazai fizetőeszköz gyengülése. Emellett a speciális tényezők között szerepel az időjárás is, hiszen a tavalyi aszályos időszak problémákat okozott a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban.
Magyarországon az élelmiszerinfláció a decemberi adatok alapján 45% körül alakult. „Ha ezeket az adatokat összevetjük, akkor elmondható, hogy az élelmiszerek áremelkedése a teljes inflációnak a felét adja, és európai uniós összehasonlításban is rendkívül magas. Ugyanakkor a teljes magyar infláció is a legmagasabbnak számít az EU-ban" – fejtette ki a makroelemzési vezető.
A szakértő a tavalyi adóemelések kapcsán elmondta: a második félévben egyrészt emelkedett a népegészségügyi termékadó, másrészt az extraprofitadók is érintették a kiskereskedelmet, mindezek pedig az árakban is megjelentek. „Ugyanakkor a vállalkozások akkor tudnak árat emelni, ha van kereslet" – tette hozzá.
Úgy véli, előrejelezni mostanában elég nehéz, hiszen mindig történik valamilyen váratlan esemény, legyen az a covid vagy a háború. „A legutóbbi, decemberi inflációs adat érdekessége, hogy ha levesszük az üzemanyag-ársapka elengedését, akkor gyakorlatilag havi szinten már nagyon minimális, 0,2 százalékpontos emelkedést mértek, ami már egy tetőzés közeli állapotot jelent. A januári adat emiatt is lesz nagyon fontos mutató, mivel az év első hónapjában jellemzően bőven szokott átárazás lenni" – fogalmazott, hozzátéve, hogy a decemberi adatnál magasabb, 25 százalék feletti értéket vár az év első hónapjára.
Szerinte az élelmiszereknél lesz még további drágulás, de az év első felében, talán már januárban is tetőzhet az infláció. Egyrészt a külső hatásokat tekintve az Európai Unióban már csökken a pénzromlás üteme, és az Egyesült Államokban is látható mérséklődés, tehát világszinten már egyfajta fordulat érzékelhető.
„Mivel kis nyitott gazdaság vagyunk, így kigyűrűznek ezek a hatások hozzánk is. Másrészt előbb-utóbb a nagy áremelések beépülnek a bázisba, és amennyiben már nincs újabb ársokk, akkor már az is vinni fogja lefelé az inflációt. Az év második felében talán kifutnak a magas energiaárak is. Bár erről azért is nehéz előzetesen bármit mondani, mert nem látjuk, hogy nyáron lesz-e megint egyfajta gázőrület a tározók feltöltése miatt" – összegezte Regős Gábor.
Hallgassa meg Érczfalvi András interjúját, amelyben a fogyasztói árindex mellett a többi között az árbérspirálról, a monetáris politika döntéseiről, a GDP alakulásáról és a Fitch legutóbbi bejelentéséről is szó volt. A beszélgetés a Monitor Délután című műsorban a „Fejlődik a hazai" sorozatban hangzott el.
