A közlemény szerint a houstoni űrközpont elemzőinek a visszatérés ütemezése során számos tényezővel, egyebek között a Starliner meghibásodott alkatrészeinek javításával, az időjárási körülményekkel és az ISS legénységének időbeosztásával – például az űrállomáson tartózkodó más űrhajósok ütemezett űrsétáival – is számolniuk kell a küldetés sikeres végrehajtása érdekében.
Az új terv szerint június 18-án visszatérő űrkapszula az ISS-ről való leválását követően mintegy hat órával később érne földet az új-mexikói sivatagban, az arizonai Willcox Playán vagy más, előre számba vett helyszíneken, az időjárási viszonyoktól függően. A misszió felelős tisztviselői a landolás helyszíne mellett ugyanakkor a visszatérés időpontját is módosíthatják még a küldetés során - írták.
Dina Contella, a NASA programvezető-helyettese kedden közölte, hogy az űrállomáshoz csatlakozott Starlineren szelepmeghibásodást észleltek. Hétfői blogbejegyzésében a NASA pedig közzétette, hogy a műszerek újabb héliumszivárgást jeleztek a hajtóművön, a Starliner űrállomáshoz vezető, egynapos útján már azonosított négy további szivárgáson felül. A repülés során a 28 manőverező hajtóműből öt leállt, de a NASA és a Boeing egy híján mindet újra tudta indítani, mielőtt az egység dokkolt az ISS-en.
A Boeing CST-100 Starliner űrhajójának fejlesztése több évet csúszott. Az első, legénység nélküli tesztrepülést már 2019-ben tervezték, amikor különböző hibák miatt elhalasztották, és csak 2022-ben történhetett meg. A legénységgel végzett tesztrepülést különböző rendellenességek miatt szintén többször elhalasztották az elmúlt hónapokban, amíg június 5-én a két asztronautával, Butch Wilmore-ral és Suni Williamsszel a fedélzetén elindult a világűrbe a floridai Kennedy Űrközpontból. A tervek szerint a Starliner legénysége egy hetet töltött volna a Nemzetközi Űrállomáson, mielőtt e hét pénteken visszatér a Földre.
Az űrkapszula legfeljebb 45 napig maradhat az űrben az ISS-hez csatlakozva – közölték a NASA illetékesei.
Fotó: Boeing Space – X közösségi oldal
