A startup 2017 óta fejleszti autonóm gépeit. Idén áprilisban dobta piacra Tomot, első kereskedelmi robotját, amely ma már három brit gazdaságban dolgozik. A többi szerkezet még mindig prototípus stádiumban van, és tesztelés alatt állnak - olvasható az IoT Zóna oldalán.

A társaság adatai szerint Tom napi 20 hektárt képes átnézni és összegyűjteni onnan azokat az adatokat, amelyeket aztán Dick, a növénygondozó robot felhasznál, majd Harryn a sor, hogy elültesse a vetőmagokat a kigyomlált talajba.

 

 

A teljes rendszer használatával a gazdálkodók költségeiket 40%-kal, a vegyszerhasználatot pedig akár 95%-kal csökkenthetik – állítja a cég. A törekvés súlyát mutatja, hogy az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint 2018-ban globálisan hatmillió tonna vegyszer került forgalomba 38 milliárd dollár értékben.

„Rendszerünk lehetővé teszi az agrártermelők számára, hogy a kimerült, szennyezett talajukat megszabadítsák a vegyszerektől” – mondta Ben Scott-Robinson, a startup társalapítója és vezérigazgatója a CNN Business-nek.

Technológiai harc a káros növények ellen

A Small Robot több mint 7 millió font összegű forrást tudott előteremteni. A cégvezető hozzátette, hogy reményeik szerint 2023-ig beüzemelik a teljes rendszerüket, amelyet szolgáltatásként hektáronként 400 fontért fognak kínálni. Először a megfigyelő robotot helyezik ki a megrendelőhöz, a gyomláló és ültető robotokat pedig csak akkor szállítják ki, ha az adatok azt mutatják, hogy már szükség van rájuk.

 

 

A gyomirtó technológia kifejlesztése céljából egy másik brit székhelyű startuppal, a RootWave-vel is együttműködnek. „Egy olyan áramkört hoznak létre, amely a talajon keresztül lemegy a növény gyökereibe, majd onnan vissza, és ezáltal teljesen elpusztítja a gyomot. Ez azt jelenti, hogy akár egyenként is odamehetünk a géppel a kártékony növényekhez, és kihúzhatjuk őket” – részletezte a vezérigazgató.

„Ez a módszer nem olyan gyors, mintha kimennénk és bepermeteznénk az egész földet. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy csak a földterület azon részeire kell bemennünk, ahol a gyomnövények vannak. Azok a növények, amelyek semlegesek vagy hasznosak a termény számára, érintetlenül maradnak” – tette hozzá. A Small Robot ezt a módszert a „növényenkénti gazdálkodásnak” nevezi.

Újabb lépés a környezetbarátabb megoldások felé

A Harper Adams Egyetem agrármérnöki oktatója ugyanakkor a megfelelő hatékonyság elérését továbbra is akadálynak látja. „Kétségtelen, hogy az elektromos rendszer működik, de egy nagyméretű permetezőgéppel naponta több száz hektárt be lehet permetezni. Ha bele akarunk merülni ebbe a nagyon pontos gyomirtási rendszerbe, akkor be kell látnunk, hogy felmerül a teljesítménycsökkenés problémája, amit nagyon nehéz lesz leküzdeni” – véli Kit Franklin. Azt azért hozzátette, hogy amennyiben a gazdák üzleti előnyt látnak a fejlesztésben, akkor használni fogják a technológiát.

„A gazdálkodók elkezdték felismerni, hogy a környezetbarát szemlélet a hatékony gazdálkodásnak egy módja. Kevesebb kemikália felhasználása, csak ott, és csak akkor, amikor szükségünk van rá, ezzel pénzt takarítanak meg, valamint hasznos a környezet számára és az adott vállalkozás megítélése szempontjából is” – fejtette ki a szakember.

A vegyi anyagok használatának csökkentése mellett a Small Robot szeretne javítani a talajminőségen és a biodiverzitáson is. „Ha az élő környezetet ipari folyamatként kezeljük, azzal egyszerűen figyelmen kívül hagyjuk annak komplexitását. Most kell változtatnunk a módszereinken, különben később nem lesz hol gazdálkodnunk” – hangsúlyozta Ben Scott-Robinson.ú

A cikk megjelenését a Vodafone Business támogatta.