2017-ben a globális halállomány több mint egyharmadát túlhalászottnak minősítették. Bár a probléma a fejlődő országokban a legsúlyosabb, az Európai Unió abban bízik, hogy a technológiába történő befektetés segíthet megoldani a problémát.
Éppen ezért az EU finanszírozza a norvég SINTEF Ocean cég SmartFish H2020 elnevezésű projektjét. A kezdeményezés keretein belül halászati társaságokkal, technológiai beszállítókkal és egyetemekkel együttműködve olyan eszközöket terveznek, amelyek csökkentik a szektor tengeri élővilágra gyakorolt hatását.
Többféle innováció tesztelése is folyamatban van, a többi között a SmartGear új típusú vonóhálóé is. Ez a fejlesztés hangkibocsátással és különböző színű és intenzitású LED-es fényeket használva vonzza magához az adott fajokat, miközben a többi halat pedig elriasztja.
„Meg akarjuk könnyíteni a halászok életét” – mondta Rachel Tiller, a SINTEF Ocean vezető kutatója a CNN Business-nek. „A baj csak az, hogy nem áll rendelkezésünkre elég adat. Nem tudjuk, hogy mennyi hal van a tengerben, ennek a monitorozását is szeretnénk kidolgozni” – tette hozzá.
A SINTEF ezt a hiányosságot úgy akarja pótolni, hogy a hajó fedélzetére hálóval felhúzott halakat lézerrel átvizsgálja. Egy másik tesztelés alatt álló technológia a CatchScanner, amely 3D-s színes képeket készít a halakról. A felvételeket a mesterséges intelligencia segítségével elemzik a súlyuk megbecsléséhez és a fajok beazonosításához – olvasható az IoT Zóna oldalán.
A CatchScanner segíthet kezelni a szabálysértéseket is. Néhány halászhajó ugyanis az uniós kvóta által megengedettnél nagyobb mennyiséget, illetve nem megfelelő méretű vagy fajú halakat is kifog. A speciális szkenner segítene ennek a megakadályozásában azáltal, hogy automatikusan összegyűjti a halászati információkat egy adatbázisban, majd azt elérhetővé teszi a hatóságok, például a nemzeti parti őrség számára.
Európában a halászati ágazat körülbelül 75 ezer embert foglalkoztat. A tengeri halászati termékek iránti kereslet növekedése és a tengeri élővilágra gyakorolt növekvő nyomás miatt a 2014–2020-as Európai Tengerügyi és Halászati Alap 6,4 milliárd eurót különített el a SmartFish-hez hasonló projektekre. A célok között szerepel a halászat korszerűsítése, a kvóták ellenőrzése, a kereskedelmi szempontból fontos fajok adatainak begyűjtése és a fenntartható munkahelyek létrehozása.
„Az a tervünk, hogy a teljes ellátási láncot digitalizáljuk” – mondta Vivian Loonela, az Európai Bizottság tengerészeti és halászati szóvivője. Úgy véli, a SmartFish-hez hasonló fejlesztések ebben segítségükre lehetnek. „Szükségünk van az okostechnológiákra, valamint megpróbáljuk kiaknázni a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás lehetőségeit” – emelte ki a szóvivő.
Az EU ugyanakkor nem kötelezheti a tagállamokat a SmartFish innovációk bevezetésére, így a siker a piaci kereslettől függ majd. Rachel Tiller szerint ugyanakkor Európa-szerte számos halászati cég nagy érdeklődést mutatott. „Az ilyen technológiák fedélzetre való beépítése igen költséges lehet. Ahhoz tehát, hogy a halászok a használatuk mellett voksoljanak, először látniuk kell azok előnyeit” – tette hozzá a kutató.
Aitor Larrañaga a Larrasmendi Bi nevű társaságával hamarosan tesztelni fogja a SmartGear vonóhálót Spanyolország partjainál. A halász lelkes támogatója az okostechnológiáknak, és úgy véli, hogy az ágazatuknak innovációra van szüksége ahhoz, hogy fenntarthatóbbá váljon. „A világ állandóan változik, nem dolgozhatunk ugyanúgy, mint 200 évvel ezelőtt” – hangsúlyozta Larrañaga.
A cikk megjelenését a Vodafone Business támogatta.
