A méhészek nem pusztán méztermeléssel foglalkoznak, hanem egy manapság egyre bővülő kereskedelmi folyamat részévé is váltak. Például bérbe adják kaptáraikat olyan gazdálkodóknak, akiknek a növényeik beporzásához méhekre van szükségük - olvasható az IoT Zóna oldalán.

A kereskedelmi szegmensük világszerte több tízmilliárd dollár értékben nyújt beporzási szolgáltatásokat, és kulcsfontosságú szerepet játszik rengeteg különféle növény termesztésében is, ideértve például a mandulát, a brokkolit és az almát is. Kaliforniában termelik a világ mandulájának 80%-át, ehhez azonban nélkülözhetetlen, hogy a virágok beporzása a fák között megtörténjen. A feladat elvégzéséhez évente több mint 2 millió kaptár kihelyezésére van szükség – írta a CNN Business.

Az éghajlatváltozás, az intenzív mezőgazdasági termelés, valamint a növényvédő-és gombaölő szerek használata a világ minden táján pusztítja a méheket. A Marylandi Egyetem kutatása szerint az Egyesült Államok kereskedelmi méhészetei 2019-ben rovarállományaik 44%-át vesztették el.

A veszteségek csökkentése és a beporzó rovarok megóvása érdekében a különböző technológiai startupok olyan intelligens eszközöket fejlesztettek, amelyek állandó hozzáférést biztosítanak a kaptárak állapotáról szóló részletes információkhoz.

Jó példa az írországi ApisProtect

A startup nemrég dobott piacra egy olyan szenzort, amely baj esetén képes azonnali riasztást küldeni. Egy apró internetre csatlakoztatott érzékelőt helyeznek a kaptár tetejére, amely méri a többi között a hőmérsékletet, a páratartalmat, továbbá érzékeli a hangokat és a mozgást is. A szenzorról az adatok a felhőn keresztül az írországi Corkban található ApisProtect-központba kerülnek, ahol azokat feldolgozzák, kielemzik, majd visszaküldik a gazdálkodóknak.

„A készülékünk segítségével a szakemberek sokkal több méhcsaládot tudnak majd tartani ugyanannyi munkavállaló segítségével és ugyanolyan költségszint mellett. Ugrásszerűen megnövekedhet így a beporzás és a megtermelt méz mennyisége a termelés során” – mondta a társaság alapító-vezérigazgatója, Fiona Edwards Murphy.

Simon Lynch méhész az ApisProtect okosszenzorát használja a kaptárjaiban

A társaság 2018-ban 1,8 millió dolláros nemzetközi befektetői támogatást kapott. Azóta 20 méhésszel dolgoznak együtt az Egyesült Államokban, Írországban, az Egyesült Királyságban és Dél-Afrikában, és csaknem 20 millió méh aktivitását kísérik figyelemmel. A 400 okosszenzor által összegyűjtött információkból egy globális méhegészségügyi adatbázis épül fel, amely algoritmusok segítségével képesek kielemezni az adatokat.

Mézédes technológia

A beporzási iparág fellendülésével folyamatosan nő a beporzó rovarok iránti kereslet, így nem csoda, hogy számos további, új technológiákat népszerűsítő startup jelent meg – köztük kiemelhető például a bolgár Pollenity, a brit Arnia vagy az izraeli BeeHero.

A Pollenity céget Szergej Petrov 2015-ben alapította, és azóta 1,2 millió dollár összegű pénzügyi támogatást sikerült lehívnia. A Beebot nevű intelligens szenzoruk a kisebb hobbiméhészeket célozta meg, mindemellett hat európai egyetemmel is együttműködnek a Hiveopolis uniós finanszírozású projekten keresztül.

A kutatási projekt célja a rovarok életminőségének javítása oly módon, hogy számos különböző technológia segítségével újraértelmezik a kaptár fogalmát. Például létrehoztak egy robotméhet, amely képes „táncolni” és így irányítani a méhcsaládot.

„Az apró robot meg tudja mondani a többieknek, hogy hová érdemes menniük nektárt és virágport gyűjteni. Ez pedig nemcsak abban nyújt segítséget, hogy a rovarokat a beporzás céljából egy adott területre irányítsuk, hanem segít elterelni őket a veszélyes területekről is, például onnan, ahol vegyszereket használnak” – érzékelte Szergej Petrov, hogy milyen különleges megoldások is bevethetők már napjainkban.

A cégalapító szerint olyan technológia kiépítését is tervezik, amely képes megállapítani, ha ezek az értékes rovarok vegyszermérgezést kaptak. Szerinte a mézelő méhek jövőjének a biztosítása Földünk egyik legnagyobb kihívása. „Ha nem használjuk ki a technológia nyújtotta lehetőségeket, akkor jobb, ha fel is adjuk az egészet, márpedig én biztosan nem fogom feladni” – hangsúlyozta a szakember.

A cikk megjelenését a Vodafone Business támogatta.