1. Tévhit: A téli napnak nincs ereje, télen nem lehet leégni.
Valóság: A téli napsütés is okozhat leégést, különösen napsütéses időben és hóval borított területeken, ahol a hó visszaveri az UV-sugarakat. Az UV-sugárzás erőssége nem feltétlenül függ az évszaktól, így télen is szükség van a bőr védelmére, például naptejjel és megfelelő öltözékkel.
2. Tévhit: A napszemüveg csak nyáron fontos, télen felesleges.
Valóság: Télen is ajánlott napszemüveget viselni, hiszen az UV-sugárzás ilyenkor is károsíthatja a szemünket. Havas időben különösen fontos a napszemüveg használata, mivel a hó visszaverheti a napsugarakat, növelve az UV-sugárzás hatását. Az UV-védelemmel ellátott napszemüveg és a naptej segítenek megóvni a szem és a bőr egészségét.
3. Tévhit: Fagyási sérülést csak rendkívül hideg időben lehet szerezni.
Valóság: Még mérsékeltebb hidegben is kialakulhatnak fagyási sérülések, különösen, ha a szél hűtőhatása is érvényesül. Síelés, szánkózás vagy téli kirándulás során a kezek, lábak, orr, fülek és arc vannak a leginkább veszélyben. A fagyási sérülések elkerüléséhez fontos a réteges, száraz öltözködés, valamint a szél és a hideg elleni védekezés.
Ahogy a téli védekezés során is tényekre kell támaszkodnunk, úgy a dohányzás ártalomcsökkentési lehetőségeit is csak a hiteles információk ismeretében érdemes megítélni.
4. Tévhit: A füstmentes dohánytermékek használata közben is keletkezik kátrány.
Valóság: A füstmentes technológiák használata során nincs égés, így füst és kátrány sem keletkezik. Az égés hiánya miatt a káros anyagok száma jelentősen alacsonyabb, mint a hagyományos cigarettafüst esetében. Azonban a dohányzásból származó káros anyagoktól csak a teljes leszokással szabadulhatunk meg. A legjobb megoldás az, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- vagy nikotintartalmú termékeket.
5. Tévhit: A dohányzás okozta egészségügyi ártalmakért elsősorban a nikotin a felelős.
Valóság: A dohányzással összefüggésbe hozható betegségek fő oka nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során felszabaduló füst. A cigarettafüst több mint 7 ezer vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közül legalább 93 káros vagy potenciálisan káros az egészségre az FDA megállapítása szerint. Ezzel szemben a füstmentes technológiák – mint például a dohányhevítéses technológia, az e-cigaretta vagy a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna – jelentősen csökkenthetik ezen vegyi anyagok mennyiségét, mivel nincs égés. Ugyanakkor ezek sem kockázatmentesek, és a nikotin sem veszélytelen, hiszen erős függőséget okoz, emeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát. A károsanyag kitettség csökkenése és az egészségügyi hatás összefüggéseinek vizsgálatára hosszú távú kutatások szükségesek.
A legfontosabb tény az, hogy a legjobb megoldás: ha egyáltalán nem dohányzunk, azaz el sem kezdjük vagy leszokunk.
Az egészségünk védelme érdekében a legjobb megoldás továbbra is az, ha egyáltalán nem kezdünk el dohányozni, vagy ha már dohányzunk, akkor minél hamarabb leszokunk. A leszokás már az első napokban pozitív hatással van a szervezetre, például csökken a szívfrekvencia és javul a tüdőfunkció. Ezért azoknak, akik elhatározták, hogy leszoknak, minden támogatást meg kell adni, hiszen az egészségügyi előnyök azonnal érezhetőek.
Tények helyett tévhitek? Inkább tájékozódjunk!
Legyen szó téli kikapcsolódásról vagy dohányzásról, a tényekre támaszkodva hozott döntések segíthetnek a kockázatok minimalizálásában. A megfelelő védekezés a téli hideg ellen és a tudatos választások a dohányzás terén mind hozzájárulnak ahhoz, hogy biztonságosabb életet élhessünk. Minden apró döntés számít, és a kockázatokat csak akkor tudjuk valóban csökkenteni, ha a tévhitek helyett a megalapozott információkat részesítjük előnyben.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
