Az eseményen hazai és nemzetközi egészségügyi tudományos élet meghatározóbb kutatói a meglévő ártalmak kezelésével kapcsolatos szemléletváltás fontosságát hangsúlyozták: soha nem tehetünk le az ártalmak teljes kiiktatásáról, de a részleges eredményre vezető megoldásoknak sokkal nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani, mint ma teszi a tudományos világ.

Magas vérnyomás, az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és a magas koleszterinszint, valamint a dohányzás – ez az öt tényező felelős az elhalálozások háromnegyedéért (74%). Ezeken belül is kiemelkedő a dohányzás és az elhízás, vagyis, ha e két tényező tekintetében sikerülne előrehaladást elérni, lényegesen növelhető volna az egészségben eltöltött életévek száma, illetve valamelyest az elérhető átlagéletkor is. Ezzel párhuzamosan pedig érezhetően csökkenteni lehetne az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő plusz teher, amit ezek a faktorok okoznak.

A legfőbb rizikófaktorokat, különösen a függőségekhez és az egészségtelen életmódhoz kötődő faktorokat az egészségügyi ellátórendszer önmagában képtelen kezelni – értettek egyet a szakemberek. Dr. Baticz Orsolya, a Belügyminisztérium Népegészségügyi Főosztályának vezetője szerint ezeket legalább 80%-ban társadalmi tényezők befolyásolják. (Az edukált emberek egészségesebben élnek, a felsőfokú végzettség a statisztikák szerint átlagosan 1 évvel növeli meg az egészségben eltöltött életévek számát.) Ezért van óriási jelentősége a prevenciónak és a társadalmi összefogásnak, amely a kormány által az Európai Uniónak benyújtott egészségpolitikai javaslatnak is a legfontosabb eleme.

Nemcsak a daganatos megbetegedések, de a Magyarországon népbetegségnek számító és a korai elhalálozások egy harmadáért felelős szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére is kiemelt figyelmet kell fordítani. Ebben pedig a dohányzáshoz, elhízáshoz és cukorbetegséghez kapcsolódó prevenció, valamint az aktív életmód támogatása is kulcskérdés – ez az ártalomcsökkentés filozófiájának egyik kulcseleme is.

Az ártalomcsökkentést (és a megelőzést) előtérbe állító szemlélet a tudósok szerint az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő nyomást és a rendszer költségeit is képes jelentősen mérsékelni. Dr. Toldy-Schedel Emil, a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület elnöke, a Szent Ferenc Kórház főigazgatója szerint ehhez nem kizárólag többletpénz kell. Széles körben terjeszteni és alkalmazni kell az ártalomcsökkentésben és megelőzésben elért tudományos és gyakorlati eredményeket, a tudásmegosztás és a hiteles szemléletformálás legalább olyan kritikus tényező, mint a pénzügyi eszközök.

A megelőzés csak akkor lehet hatékony, ha kialakul egy olyan szemlélet, amely az összes környezeti és társadalmi hatással számot vet, holisztikusan nézi a kérdést és az egyes rizikótényezők esetében a részleges csökkentést is eredménynek tekinti, amely képes rávenni és támogatni az embereket abban, hogy az egészségük érdekében a saját szokásaikon változtassanak.

Az életmód és a függőségek – elsősorban a dohányzás és az alkohol – hatásainak további vizsgálata éppolyan kulcskérdés, mint számolni az olyan ártalomfaktorokkal, mint a helytelen táplálkozás, a megnövekedett kalóriabevitel, az alvászavaraink, a mikroműanyagok jelenléte, a levegőszennyezés, a káros UV sugárzás, a stressz, a túlterheltség, a megnövekedett munkamennyiség, a családok szétesése. Ezek mind-mind befolyásolják az életminőségünket és súlyos betegségek előidézői lehetnek.

Dr. Toldy-Schedel Emil szerint az életmódból fakadó betegségek mellett óriási probléma, hogy a betegségekkel való együttélés is egyre fiatalabb kortól van jelen. Berla Attila interjúja.